Pécs

Az én helyem...

Térkép-centrum

White House

Pécsi Útmutató és Címtár

Pécs földrajzi helyzete

Nyilvánvaló, és városaink hierarchiájában szembeötlő is, hogy a főváros, majd utána a városi és regionális rangban hozzá közelálló vidéki városok között szinte áthidalhatatlan különbség keletkezett az elmúlt két évszázad folyamán. Általában hiányzik a közbenső fokozat, a több százezer lakosú középváros típusa, mely az ország egy-egy jellegzetes termelési, kulturális és igazgatási egységének központja lenne. A Trianon utáni Magyarországon, ahonnan egyszerűen elszakadtak az említett egységek "fővárosai", az egységes és egészséges hierarchia megbomlott. A nem eléggé városias települések kényszerültek ezeket a szerepeket átvenni. Pécs sohasem kívánt a fővároshoz hasonlatos lenni, kisvárosi jellegében maradt egységes. A "vidéki városnak barátságosnak, kedvesnek kell lennie, szemben a nagyváros monumentalitásával". Az általános magyar városképtől némiképpen eltérve, Pécs "grafikája" nem tűnik ki közterületeinek tágasságával, horizontális arányainak átérzését is gátolják a dombocskák, azok völgyes öblei, a lejtők és kacskaringós utak. A hetvenes évekig magas házak sem bontották meg a hegy lábához húzódó város szelíden mozgalmas kontúrjait. Ekkor még a főtérről délre nézve, a siklósi országút körüli zöld mezőket, a középkorias, körkörös városszerkezetű Kertváros fölött Málom, Keszü, Kökény falvait látta a városlakó. Optikailag is "sziget", egy kevésbé szervezett térbeli helyzet középpontja lehetett, épített, szerkesztett mivoltával, lényegileg eltérő dimenzió a mezők, erdővel borított hegy és távoli falvak karakterével szemben.

"Itt jó lennünk, itt akarunk magunknak hajlékot építeni" – írta 1845-ben Haas Mihály Pécsről szóló feljegyzésében, melyben lelkes szavakkal festette le a város szépségét. "Gyönyörű fekvése a hegy tövében, a legjobb vízzel bővelkedő forrásai, bőtermő vidéke és kellemetes éghajlata igen hihetővé teszi időszámításunk előtti létezését". Létrejöttében bizonyosan szerepet játszott azonban a Mecsek hegység védelmet adó közelsége, a valóban bőséges karsztvizek tisztasága és energiája és az őskor homályába is visszavezető útvonal, mely később Bizánc: a Dél és Regensburg: az Észak összekapcsolását szolgálta. A hegyvidék és a síkság találkozása tipikusan kedvező gazdaságföldrajzi körülményeket teremtett a város létrejöttéhez. A város térképét tehát a geológiai viszonyok is meghatározták, melyek a szervezett életmódok fenntartásához olykor erőteljesebb garanciákat biztosítottak, mint a történelmiek. Ez lehetett talán az oka annak, hogy amíg a római impérium központi településeinek fejlődése megakadt a birodalom bukásával, Pécsé a korábbinál nagyobb intenzitással folytatódhatott. Igaz lehet, hogy – mert Pécset nem is a rómaiak hozták létre – a rómaiakkal kapcsolatos emlékeknek volt alkalmuk keveredni a megelőző időszak élményeivel, így e helyt a középkor a változásokra elfogadóan és alkalmazkodóan válaszoló, fejlődésre képes közösséget találhatott. 

X

Hirdetés X

X

Hirdetés X

2010. június 20-én telepítve.