VÁLTOZÓ VILÁG

VV EXTRA

MÉG TUDÁS

EMBER

KÖZÖSSÉG

VVM

 

A mai nap, részletesen  

Támogatásod?

Számít!

 

A zsidók története Magyarországon

Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

 

Egyéni keresés

 

Azt feleled nékem: – Ez nincsen egészen úgy.

– Semmi nincsen egészen úgy, – felelem én.

Füst Milán

A világ bölcsessége :: A népek bölcsessége :: A világ bölcselői

VÁLTOZÓ VILÁG 9.

A ZSIDÓK TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON

Írta Erényi Tibor

A könyv

Részlet a könyvből

Magazin

 

Kövesd a Változó Világ "VV 9. A zsidók története Magyarországon" című albumát a Pinteresten!

  

A Változó Világ

a YouTube-on,

a Facebookon,

a Pinterest-en.

VVM-blog

Emberhit

Csetlő-napló

Beszélgetések az Új Kertben

PRIMAX

 

 

   

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kultúra

 

Zsidó Egyetem

 

Eurorégiók

 

 

 

Vallási Útmutató és Címtár

 

 

 

 

 

 

Zsidók a nagyvilágban

 

A zsidó államiság megszüntetése (Kr. u. 70.) szinte egész Jeruzsálem és Júdea (amely nagyjából a mai Izrael területét foglalta magába) pusztulásával járt együtt. A hatalmas véráldozatok ellenére a zsidóság azonban megmaradt. Ezt az tette lehetővé, hogy már az ország pusztulása előtt számos zsidó a határokon kívül élt, szinte az akkori "Európa", a Római Birodalom egész területén. A szétszóródás folyamatát az ország pusztulása meggyorsította. Zsidó hitközségek jöttek létre,  a diaszpórában közösséget alkotva a birodalom szinte mindegyik tartományában. A folyamat már a rómaiak előtti, hellenisztikus (görög) világban megkezdődött: számos zsidó élt a Földközi-tenger térségében, majd később a mai Közel-Kelet mohamedán országaiban is.

A római hatalom a számára fanatikusnak minősülő, egyisten-hívő, a mindennapi életet rengeteg előírással szabályozó zsidó vallás létjogosultságát nem vonta kétségbe addig, amíg ez nem veszélyeztette a Birodalom érdekeit. A sztoikus–epikureus, panteisztikus római szemlélet folytán az államhatalom vallási ügyekben toleráns volt, a térítő szándéktól idegenkedett. A zsidó hitközségek és iskolák birodalom-szerte szabadon működhettek.

Ez a helyzet megváltozott, amikor a zsidóságtól elvált kereszténység Nagy Konstantin császár intézkedései nyomán (Kr. u. 323-ban) uralkodó vallássá lett, és az egész birodalom népességének megtérítésére törekedett. 395-től tulajdonképpen már két Római Birodalom létezett: a nyugati (Róma) és a keleti (Bizánc). Mindkettőben vad zsidóüldözés kezdődött – immár vallási alapon. Később a Közel-Kelet mohamedán hitre tért országaiban virágzó zsidó központok jöttek létre, amelyekben kidolgozták a zsidó tantételek hatalmas  gyűjteményét. (Talmud VI. század.)

A szétszóródott zsidóság által alkotott hitközségek  "kulturális autonómiát" élveztek, de egyben a feudális társadalmon kívül (amely nem ismerte az emberek evilági egyenjogúságának elvét), a többségtől elrekesztve. A zsidók főleg külön városnegyedekben, mindinkább a városi önkormányzatok által  kialakított gettókban éltek. A kiszorítottságnak két fő oka volt. 1. A zsidó vallás és életforma nagymérvű mássága, illetőleg az ezzel kapcsolatos zsidóellenesség; 2. a zsidók elzárkózási s bizonyos védelmet kereső hajlama. A zsidóknak a társadalmi munkamegosztásban betöltött helye sajátos volt és a későbbiekben is az maradt. Őstermeléssel, földműveléssel –  már csak földbirtok hiányában  sem – foglalkozhattak, nem lehettek katonák, céhtagsággal rendelkező iparosok, s a kialakuló egyházi és világi értelmiség tagjai sem. Maradt számukra elsősorban a gazdasági- és pénzélet, a kereskedelem, mindezek számos formájával; hitelüzlet, vándorkereskedelem, és mindezen foglalkozások különböző "segédmunkákkal" való kiegészítése. (Bolti szolga, fuvaros, bizonyos – a kereskedelemmel kapcsolatos – fizikai munkák elvégzése.) Kikeresztelkedés esetén – ez általában ritka volt – a korlátozások elvben megszűntek, "személyi jogon" betagolódhattak a rendi társadalomba, akár a földbirtokos arisztokrácia soraiba, vagy az uralkodó udvartartásába is. A gazdasági tevékenység a több százados szétszóródás folytán a zsidó diaszpórában erős gazdasági–kereskedelmi–pénzügyi hajlamot honosított meg, szakértelmet fejlesztett ki, hiszen ez volt a megélhetés szinte egyedüli eszköze. Ezek után nyilvánvaló, hogy a zsidók jelentős része később a polgárosodás folyamatában, magának a polgárságnak az összetételében, valamint a kialakuló értelmiségben lakossági számarányukat meghaladó mértékben voltak jelen. Magához a polgárosodáshoz a zsidóknak elsődleges érdekeik fűződtek.

A feudalizmus évszázadaiban a zsidók a maguk korlátozott gazdasági–kereskedelmi funkcióit a körülöttük létező társadalomban végezték, de a nemzetté válás lassú folyamata során nem váltak franciákká, angolokká, németekké, vagy oroszokká – magyarokká sem. Ezért a többséget illetően anakronisztikus lenne pl. a XIII. vagy XIV. századról szólva  francia vagy magyar zsidókról beszélni. A zsidók életformája – foglalkozásuk és a vallási előírások révén –  erőteljesen különbözött a környezetétől. Saját nyelvet is kialakítottak: az európai kontinensen a jiddist (a német nyelv héber és szláv elemeket is tartalmazó egyik dialektusa), kisebb részben pedig egy sajátos spanyol nyelvjárást alkalmaztak. (A jiddist beszélők az askenázik, míg a spanyol nyelvjárást a szefardok használták.)

A zsidóknak a társadalomban való elhelyezkedése, az ebből következő "másság" mindig is alkalmas volt zsidóellenes hangulatok  keltésére. Ehhez a keresztény egyházak gyakran hozzájárultak, sokszor felhasználva és gerjesztve a "pénzes zsidókat" megcélzó indulatokat. 

Az utóbbiak – lévén az ingatlanszerzéstől eltiltva – ingó (kereskedelmi) tőkével rendelkeztek, amelyet – a keresztényeket a kamatszedéstől elvben eltiltó, megfosztó intézkedésektől eltérően – kamat fejében kölcsön is adhattak. (A tilalom a XI-XII. századtól gyakorlatilag több helyütt érvényét vesztette - tehát már nemcsak a zsidók lehettek uzsorások. Mellesleg: az uzsorát az ősi zsidó törvények is tiltották.)

Valójában nem minden zsidó volt "pénzes", a szegény zsidók – a családfő házanépéhez tartozó kisegítők, szolgák, (akik a hatalom intézkedései folytán többnyire nem is lehettek keresztények) – egyáltalában nem voltak vagyonosak, sokszor nélkülözniük is kellett. A társadalmon kívüliség, az állandó veszélyeztetettség, létbizonytalanság terhelte a gazdagokat, és méginkább a szegényeket.

A "másság" kirekesztő és diszkrimináló hatást váltott ki, sok esetben alapul szolgálva a bűnbakképzésre (pl. a nagy járványok idején). A zsidók a száma nem volt különösebben nagy: az antikvitás és a feudalizmus időszakában 3-4 millió között mozoghatott, az egyes országok zsidó népessége a lakosság számához viszonyítva százalékban – néhány kivételtől eltekintve – szinte alig kifejezhető. Ugyanekkor viszont a zsidók gazdasági szerepe mindinkább "hézagpótlóvá", jelentőssé vált. Ez a környezettel különböző "ÉRDEKKONFLIKTUSOKRA" vezetett. A másság és az érdekkonfliktus – témánk szempontjából kulcsszavak.

 

 

 

25 év!

A legszebb

A legédesebb

A legizgalmasabb

A Nagy Év könyve

Segíthetünk?

Falum követe

 

 

 

KVÍZ

Zsidó kultúra

 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

 

 

 

A 20 éves VÁLTOZÓ VILÁG könyvsorozatban eddig 77 magyar és 8 idegen nyelvű kötet jelent meg.

A könyv világában ez hosszú időszak, hosszú címlista, figyelemre méltó, szép eredmény! Igen, a könyv világában ez szép eredmény, de jellemző hátránya a hasonló sorozatoknak, hogy régebbi kötetei egyre nehezebben beszerezhetők...

A VÁLTOZÓ VILÁG esetében ettől többé ne tartsunk, mert a sorozat minden kötete kapható, vagy rövid határidővel megrendelhető, most már nem csak könyv alakban, hanem elektronikusan is!

Könyvrendelés

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Közkönyvtárak

Iskolakönyvtárak

Könyvesboltok

Szabad könyvpolc

Könyvszigetek

Könyvesfalu

Egyedülálló:

egyedi, személyre szabott változat!

A sorozat kötetei igényelhetők egyedi, személyre szabott változatban. Erre számtalan megoldás lehetséges. Az egyik legegyszerűbb - szinte költségmentes - megoldás az, amikor az igénylő biztosítja a belső (B2) borító anyagát.

A személyre szabás csodás módon növeli a kötet érzelmi hatását és értékét, rendhagyó és időtálló ajándékká is teszi.

Érdemes tájékozódni!

 

 

 

X

Hirdetés X

 

– ...Ha a háború véget ért, talán hasznára lehetünk a világnak.

– Valóban azt gondolják, hogy akkor hallgatni fognak magukra?

– Ha nem: tovább várunk. Átadjuk a fejünkben őrzött könyveket gyermekeinknek, s majd ők várnak tovább... De nem kényszeríthetjük az embereket arra, hogy meghallgassanak. Maguknak kell rájönniük, ha majd egyszer elkezdenek gondolkodni, s kérdéseket tesznek fel: miért is robbant fel a világ alattuk? Egyszer csak eljön az ideje.

– Hányan vannak maguk?

– Sok ezren az elhagyott utak és sínek mentén....

Folytatás 

Figyeld a Változó Világ Mozgalom blogját !

Változó Világ Közösségi Tér

Első lépés: regisztrálj!

Második lépés:

foglald el saját birtokodat!

Harmadik lépés:

ismerd meg birtokodat!

 

X

Hirdetés X

 

 

 

 

  

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdő oldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

EMBERHIT

2001 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

VVM

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

APEVA

Az idők kezdete óta

 

© Változó Világ, 2023