VILÁG

ÚT

VÁLTÓ

ÉRTÉK

MOST

Belépés | Regisztráció

Ma

Támogatásod? Számít!

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor író, könyvkiadó (1947)

 

Fogyasztói Tér

KLÍMA

A fogalmak

 

A köznyelv ma már általánosan klímának nevezi a különböző légtechnikai berendezéseket, amelyeknek célja a lakások és más épületek levegőjének hűtése és tisztítása, azaz kedvezőbb, kellemesebb "mikroklíma" teremtése.

Az élethez átlagban napi 2 liter víz, ugyanakkor több mint 10 ezer liter levegő szükséges. Az emberek tudatosan, de legalább ösztönösen ügyelnek arra, hogy a folyadék, amit magukhoz vesznek, a lehető legtisztább, legbiztonságosabb legyen. És mi a helyzet a napi 10 000 liter levegővel? Hány százalékáról tudjuk biztosan, hogy tiszta, és egészséges? És hány százalékáról tudjuk biztosan, hogy szennyezett, és egészségtelen? Sajnos tiszta levegőt nem vásárolhatunk palackozva. És hát egy ember napi 22 000 lélegzete egy kisebb medencényi mennyiségű levegőt jelent. Ez pedig nehezen férne az autó csomagtartójába bevásárláskor. Bezárult hát a kör? Együtt kell élnünk azzal, hogy ami a levegőbe kerül, az automatikusan a tüdőnket is terheli? Szerencsére nem! Ebben segíthet az elmúlt évtizedekben nagy fejlődésen átment légtechnika.

A klímaberendezések fő funkciói:

- levegő lefúvása a helyiségbe,

- levegő elszívása,

- a helyiség levegőjének keverése-áramaltatása,

- a levegő hűtése,

- a levegő fűtése,

- a levegő tisztítása,

- a levegő minőségének javítása.

A különböző légtechnikai eszközök a fenti funkciók különböző kombinációt nyújtják Az "igazi" klímaberendezések általában több, de nagyon ritkán az összes funkcióval rendelkeznek. Azok az eszközök viszont, amelyek csak egy-egy funkciót szolgálnak ki, nem is érdemlik meg a "klímaberendezés" minősítést. Így például nem szokás klímaberendezésnek tekinteni a ventilátort, vagy a légfrissítő spréjt.

  

 

Speciális kategóriák

Légtechnika - légkondicionálók - klímaberendezések

Ablak - mobil - split

 

Légminőség javító eljárások: a légkezelés mai szintje már nem csak azt teszi lehetővé, hogy az oda nem illő anyagokat, baktériumokat és szennyeződéseket kivonjuk a levegőből, hanem arra is képes, hogy légminőség javító elemeket juttasson oda. Az egyik legjobban „érezhető” ilyen elem a negatív ion. A természetben ezek járulnak hozzá ahhoz az érzéshez, amelyet a friss, természetes levegő belélegzése jelent. Az erdei levegő kb. 2.500 negatív iont tartalmaz légköbméterenként, de egy vízesés mellett ez a szám felmehet 10 000 – 18 000 ion/m3 mennyiségig is. A légkezelés mai technikái akár ezt az ionszámot is produkálni tudják zárt térben is.

 

Hogyan alakul az egyes klímaberendezések energiafogyasztása?

A klímaberendezések tulajdonképpen hőszivattyúk, amelyek működése során az elektromos energia csak annak a körfolyamatnak az energiaveszteségét pótolja, amelynek keretében a hő átszivattyúzásra kerül az egyik helyről a másikra. Ezért fordulhat elő az, hogy egy klímaberendezés energiafogyasztása cca. 1/3-a, ¼-e a hűtőteljesítményének. A hőszivattyús (hűtő-fűtő) split klímaberendezések energiafogyasztás szempontjából gazdaságosak. Fűtési üzemben 1 kW hálózati villamos teljesítménnyel akár 3 kW hasznos fűtőteljesítmény is nyerhető. A split készülékek teljesítményfelvétele típustól függően 0,6-5 kW között mozog. A kompakt készülékek hűtőteljesítménye 1,5 KW-től 8 kW-ig terjed. Ez utóbbi készülékek fűtőteljesítménye (hőszivattyús készüléknél) 2,5 kW és 6,35 kW közé esik. A teljesítményfelvétel hűtési üzemben 0,6-3,5 kW között mozog. A felvett elektromos teljesítmény nem folyamatosan jelentkezik, hiszen a teljesen automatizált készülékek hőérzékelője folyamatosan méri a helyiségből beszívott levegő hőmérsékletét, és szükség szerint ki-bekapcsolgatja a kompresszort. A ventilátorok általában folyamatosan keringtetnek. A fogyasztást az határozza meg, hogy a kompresszor mennyit működik, illetve mennyit áll, ez pedig attól függ, hogy mekkora a készüléktől elvárt hőelvonás, illetve mennyire pótlódik a meleg a helyiségbe. Nyilván többet fogyaszt a klíma, ha közben gyakran nyitják az ajtót, nyitva felejtik az ablakot, nagy üvegfelületen erősen süt be a nap, rossz az épület - főleg a nyílászárók - hőszigetelése, vagy a külső 30 fokos meleg mellett 16 fokos belső hőmérséklet előállítása a cél.
 

A levegőszűrés

 

A legtöbb - de nem az összes - klímaberendezés szűri is a levegőt. Külön kategória a kifejezetten légszűrésre szolgáló berendezések Ezekre a következők jellemzők:

- legalább négyféle szűrési technológia kerül beépítésre

- a szűrők felülete lényegesen nagyobb, mint amit a klímaberendezésekbe építenek. A klímák esetében kb. 20x5 centiméteres szűrőblokkok kerülnek elhelyezésre.

- a teljes megmozgatott levegő mennyiség keresztüláramlik a készülék szűrőbetétein. A klímák esetében csak kb. 10-20%.

Az ismertetőben pontos adatokat kapunk arról, hogy milyen méretű helységben milyen szűrési szintet tud elérni.

A klímaberendezésekbe épített szűrők – amennyiben garantáltan azokból az anyagokból, és azokkal a technológiákkal készülnek, amelyeket ígér az ismertetőjük – alkalmasak arra, hogy egy néhány ember által használt szoba légszennyezettségét csökkentsék. Egyértelműen tisztább, szagtalanabb levegő lesz a végeredmény. Egy normál lakószoba természetes szennyeződéseit akár teljes mértékben kis is szűrhetik. De ne várjuk azt, hogy egy amerikai konyhás nappaliban helyettesítse a szagelszívót, vagy egy bridzs-partin – ahol mindenki dohányzik – kristálytiszta hegyi levegőt teremt.

A klímaberendezésekben alkalmazott szűrőtípusok jellemzői:

Alapszűrő: szinte minden klímaberendezés tartozéka. Szerepe elsősorban a készülék hőcserélőjének megvédése az elszennyeződéstől. A levegőben szálló pihe, szösz jellegű szennyeződéseket köti meg. Többnyire mosható szűrő, cseréjére nincs szükség a klíma élettartama alatt.

Szűrőrácsok és szövetek: a nagyobb mechanikus szennyeződések megkötésére alkalmasak. Képesek arra, hogy a levegőben szállingózó pihéket, nagyobb méretű porszemeket és az állati szőrt megkösse. Általában a kereskedelemben kapható egyszerűbb légszűrők ilyen, szövet, rács vagy szivacsos szerkezetű szűrőmegoldásokat alkalmaznak. A legtöbb klímaberendezés is tartalmaz ilyen alapszűrőt.

Szűrőpapír: a cigaretta filterek elvéhez hasonló szűrési technika a levegőtisztítás esetében is szolgálhat előnyöket. Itt tulajdonképpen egy nagyon sűrű szövésű speciális lapon vezetjük keresztül a levegőt, amely egyszerűen nem engedi át a káros részecskéket. Az elv egyszerű, a megoldás bonyolultabb. Ha ugyanis akár csak egy lakószoba levegőjét direktben ráengednénk egy ilyen szűrőlapra, az néhány óra alatt eltömődne a nagyobb részecskéktől. Ezért előszűrő alkalmazása nélkül ez a megoldás nem bírhat valós használati értékkel. Másik nehézsége ennek a megközelítésnek, hogy míg az előzőekben áttekintett szűrőtípusok többnyire mosással tisztíthatók, a szűrőpapírokat csak cserélni lehet.

Kémiai szűrők: A kémiai szűrők – vagy a mostanában divatosabb kifejezéssel bioszűrők – esetében a mechanikus szűrőkre egy olyan anyag kerül, amely valamely kémiai folyamat révén képes baktériumok vagy más légszennyező elemek megkötésére. Az egyik legközismertebb formája az aktív szenes szűrő, amelyet előszeretettel alkalmaznak pl. konyhai légtisztítók esetében. Megfelelő minőségű rendszer esetén igen jó eredményt biztosítnak, viszont az elhasználódásuk, kifulladásuk után csak cserével oldható meg a szűrőképesség helyreállítása.

Ionizáló vagy plazmaszűrő: ez a szűrőtípus nagyfeszültségű elektromos töltést juttat a levegővel áthaladó szilárd részecskékre, majd ezt egy ellentétes töltésű rácsozaton átvezetve az odavonzza a feltöltött szennyeződéseket.

Katalizátoros szűrők: katalitikus anyaggal bevont filter, amely katalizátorhatás segítségével – azaz kémiai úton - köti meg a szag, baktérium és vírus jellegű szennyeződéseket. Hasonló elven működik, mint a gépkocsi-kipufogók légszennyeződést megkötő katalizátora. Egyes típusaik képesek arra, hogy katalitikus képességeik csökkenését követően regenerálódjanak. Jellemzően mosható szűrők, de a katalizátor végleges telítődése után – 1-6 éven belül – cserélni kell.

Csírátlanító megoldások: A levegőben található mikroorganizmusok egy része bizonyos hatások ellen védtelen. Az egyik legközismertebb ilyen hatás az UV sugárzás. Ezt a jelenséget sokan kissé félve emlegetik, miközben kontrollált módon szinte naponta találkozunk alkalmazásával. UV fényt használnak a bankjegyvizsgálók, a szolárium berendezések is kontrollált és korlátozott módon bocsátanak ki UV sugarakat, és a szórakozóhelyek kedvelt fényelemi közt is igen sokszor megtalálható UV lámpa. A légtisztításban is lehetőség van ennek a technikának a használatára, mindössze a megfelelő kontrollt és csere kell biztosítani. Ez pedig nem jelent nehézséget, mivel az itt használt UV lámpa teljesítmény sok százszorosan alulmarad a káros limit alatt.

Pollenszűrők: Általában klasszikus filterek, melyek olyan sűrű szövésű szűrőanyagból készülnek, amelyek a pollenméretű szennyeződéseket nem engedik át. Többnyire mosható, tisztítható szűrők.

 

Gyártók

 

Acson | Aeroclima | Argo | Ariwell

BINI | Blue Box | Bosch

Carrier | CIAT

Daikin | Dimarson

Electrolux

Fisher | Fujitsu

Hisense | Hitachi

LG

Matushima | McQuay | Midea + Plus | Mitsubishi

NivelCool

Panasonic

Roca

Samsung | Sanyo | Sharp | Stiebel Eltron

Tekno Point | Toyo | Trance

Unico | Uniflair

Westpoint

   

Kereskedők

 

A fenti gyártók mintaboltjai

AUCHAN | CORA | ELECTROWORLD | MEDIAMARKT | METRO | TESCO

Webáruházak

 

Akciók

 

 

Szervizek

 

A fenti gyártók szakszervizei

ELEKTRO-BIZOMÁNYI Bt. 1152 BUDAPEST RÁKOS U. 76-78., 418-2676

GELKA-17 SZERVIZ Kft. 1173 BUDAPEST FERIHEGY U. 80., 256-2020

GELKA SZERVIZ 2002 Kft. 1122 BUDAPEST KRISZTINA krt. 23., 356-3182

GELKA Kft. 1093 BUDAPEST LÓNYAI U. 47-49,  476-0603

HARKA Bt. 1202 BUDAPEST ZOBOR U. 26., 285-1218

PROFI ELEKTRO SZERVIZ 1077 BUDAPEST WESSELÉNYI U. 59, 322-3935

RÁVISZ 1083 BUDAPEST FERENC krt..43,  215-9220

SERVICE-COOP SZÖVETKEZET 1136 BUDAPEST PANNÓNIA U. 9., 283-6550

SZELLEMKÉP Bt. 1031 BUDAPEST VÍZIMOLNÁR KÖZ 7., 242-2274

SZABÓ FAMÍLIA Kft. 1089 BUDAPEST BAROSS U. 127., 333-0302

VARIOMAT Kft. 1076 BUDAPEST THÖKÖLY U. 32., 342-5513

  

Biztonságunk érdekében

 

A klíma használata közben az áramütés, a tűz, vagy egyéb károk elkerülése érdekében mindig tartsa be a következőket:

1. Ne hagyja a készüléket használaton kívül a hálózatra csatlakoztatva. Ha a készüléket nem használja, húzza ki a csatlakozó dugót a konnektorból, vagy használjon olyan csatlakozót vagy hosszabbítót, amelyen van kapcsoló.

2. Ne használja a készüléket a szabadban, vagy nedves felületen.

3. A készüléket ne engedje gyerekeknek használni és ne engedje őket játszani vele.

4. A készülék csak a használati útmutatóban leírt célra használható. Mindig vegye figyelembe a gyártó figyelmeztetéseit.

5. Ne használja a készüléket sérült csatlakozó vezetékkel, vagy dugóval. Ha a készülék nem működik megfelelően, károsodott, ne próbálkozzon tovább az üzemeltetésével, hanem vigye a szervizbe.

6. Tartsa távol a készüléket minden meleg felülettől.

7. A készülék áramtalanításakor mindig a csatlakozó dugót fogja meg és húzza ki a konnektorból, azaz soha ne a vezetéknél megfogva próbálkozzon a kihúzással.

8. Soha ne fogja meg sem a készüléket, sem a vezetéket, sem pedig a csatlakozó dugót vizes kézzel.

   

 

 

 

 

 

 

 

 

Figyelem: Ez a Változó Világ egyik oldalának mobilbarát változata. Ezek általában az eredeti oldal tartalmának csak egy részét tartalmazzák. Érdemes visszatérni ide asztali gépen.

 

Keresés a portálon

Egyéni keresés

   

 

ENG | FR | DE | SL | BG

 

 

Flag Counter

 

VVM | Emberhit | Életútmutató

Kezdő oldal | Impresszum | Adomány

 

Változó Világ, 2021