VVM

Támogatásod?

A Facebook

Egyéni keresés

Egyetlen értelmes ember barátsága többet ér, mint az összes értelmetleneké.

Démokritosz görög filozófus (i. e. 460 kör.–370)

A világ bölcsessége :: A népek bölcsessége :: A világ bölcselői

VÁLTOZÓ VILÁG

A FACEBOOK

A könyv

Részlet a könyvből

Magazin

A Facebook a Változó Világban

Facebook enciklopédia

A Facebook jött, látott, és… viharokat kavar… Hihetetlenül széles körben használják, nem kevesen pedig hihetetlen vehemenciával támadják. Sokak számára az is frusztráló, hogy alapítója hírtelenjében a világ egyik leggazdagabb emberévé avanzsált. Fajsúlyosabb kritikája a jelenségnek azonban a széles körben terjedő függőség, a nagy számban és nagy választékban jelentkező egyéb árnyoldalak.

Ilyen jelentőségű jelenségnél aligha lehetne csodálkozni a – nem ritkán groteszk – lelkesedésen (e nélkül hogy is lenne ez tömegjelenség), még kevésbé a kritikákon és az aggályokat. Mégis érdemes, sőt fontos elgondolkozni a Facebook által felkavart viharokon, a különfé-le szélsőséges véleményeken, az ambiciózus prognózisokon. Hiszen szemmel láthatóan tétje van ezeknek a kérdéseknek, mellesleg ezek roppant izgalmas szakmai kérdések.

Mindenek előtt: mi voltaképpen a Facebook? Azon túl, hogy egy hatalmassá dagadt közösségi oldal? Természetesen a Facebook mindenek előtt egy hatalmassá dagadt közösségi oldal. Csakhogy itt a mennyiség átcsapott minőségbe. Ma már a Facebook nem több, és nem kevesebb, mint egy internet az internetben, egy valóságos leképezése a régi nagy internetnek egy kedves, (viszonylag) kényelmes és kellemes buborék belső falára. Ezt nem gúnyosan, ezt elismerően mondom. Az ős internetben a földi lakók olyanak voltak, mint bolyongó otthontalan lelkek, amelyek, ha beléptek az internet hideg kozmoszába nem tehettek mást, mint hogy szaladnak (szörfölnek) idegen weboldalról-idegen weboldalra, amíg el nem fáradtak, aztán visszacsusszantak földi szobájukba. A Facebook-buborékban, mint egy hatalmas űrhajóban, mindenkinek megvan a maga saját lakályos kabinja, és ölbe tett kezekkel nézheti-élvezheti a neki és csak neki készülő, percről-percre frissülő színes magazint (falat).

Most nem neki kell fáradoznia a nagy világűrben. Aki (cég) már ütött ott tanyát (és aki nem), igyekszik-tolakszik, hogy láttassa magát a magazinomban. Ehhez valamiképpen ő is leképeződik (egy hírtelenében felvirágzott üzletág áldásos közreműködésével, vagy a nélkül). Hiába van egy hét nyelven beszélő, kacsalábon forgó szájtja a külső interneten, neki kell ám egy kis egyenkabinka a buborékon belül (is).

Itt tartunk most, és ettől a hírtelenül-váratlanul előállt helyzettől mindenki áll megbabonázva, és kérdezi: mi jöhet ez után, jöhet egyál-talán valami? És mi lesz, ha igen, mi lesz, ha nem?

Először is: még nem is hágott csúcspontjára az álmélkodásunk, és egyik napról a másikra (ahogy a Chrome esetében is történt) a galaktikus uralmat építő Google előállt egy briliáns alternatívával.

És most mi lesz? Néhány briliáns részlet kibillenthet-e néhány százmillió embert megszokott kényelméből? Annyi biztos, hogy annyira gyorsan nem, hogy a Facebooknak ne maradjon ideje lekörözni a konkurens briliáns újításait… Tehát vajon egy izgalmas versenyre, igazából egy ádáz, sejthetően élet-halál harcra kell-e felkészülnünk (persze, nézőközönségként, mi több, haszonélvezőként)? És – rövid távon, hosszú távon – jó ez nekünk?

Az igazi komoly kérdések valójában sokkal mélyebben feszülnek. Akár Facebook, akár Google+, jelenleg a brutális egyenformásítás korszakába léptünk. Gondoljunk bele: hamarosan egy milliárd ember szinte tökéletesen egyforma profillal! Ez példátlan jelenség a világ-történelemben. Könnyen bebizonyosodhat – talán csak több év távlatából –, hogy nem ez a buborék-világ a jó út, hanem a sokszínűség tiszteletben tartásán alapuló új kommunikációs korszak. Időközben nagy örömmel és nagy várakozással fel is fedeztem ilyen irányú kísérleteket (ilyennek találtam például a Diasporát). Tisztában kell lenni azzal is, hogy az ilyen horderejű stratégiai folyamatok elképzelhetetlenek látható és láthatatlan stratégiai beavatkozások nélkül.

Sok ilyen beavatkozást sejthetünk a Facebook sikere mögött is, hasonlókat sejthetünk az új, posztfacebookos korszakba átvezető kísérletek fura kudarcai mögött is. De sok választásunk nincs: élvezzük a jelent, és bizakodjunk a haladás feltartozhatatlanságában!

Szimeonov Todor

A közösség

NAVA

Allfacebook

Krónika

2003. december 11. – Megjelen Harvard Crimson cikke, amely szerint már nélkülözhetetlenül szükséges lenne egy online „facebook” rendszer, amiben a felhasználók maguk szabályozhatnák a feltöltendő tartalmakat.

2004. január 11. – Mark Zuckerberg indítja saját oldalának első online tesztváltozatát, a „Thefacebook.com”-ot.

2010 június 6. – Két rendőr brutálisan meggyilkolja a 28 éves Khaled Said-ot, amivel elkezdődik az arab forradalmak sora.

Hirdetés X

A Változó Világ bölcsességei

Balgák, nem tudják, hogy a fél az több az egésznél... (Hésziodosz)

Bölcs ember számára minden föld lakható: mert nemes léleknek hazája az egész világ. (Démokritosz)

Néha szűknek érezzük a világot. Szerencsére van gondolatunk! (Szimeonov Todor)

Ajánlott irodalom

Az alkotmány

A tudás 365+1 napja

sorozatban

Január 28

Február 7, 18

Március 19, 26

Április 7, 20

Május 20, 30

Június 1, 14

Július 7, 15

Augusztus 18, 23

Szeptember 9, 21

Október 14, 22

November 9, 21

December 9, 12

Ben Mezrich: Véletlenül milliárdos, Athenaeum kiadó, 2010

Clara Shih: A Facebook kora, Kiskapu kiadó, 2011

David Kirkpatrick: A Facebook-jelenség, Gabo, 2011

Komenczi Bertalan: Információ és társadalom, EKF kiadó, 2002

Larry Weber: Marketing a hálón, HVG kiadó, 2008

Miskolczy Csaba: Képernyők (h)arca, HVG kiadó, 2008

Ozsváth Miklós: Internet, Műszaki Könyvkiadó, 2005

Patricia Wallace: Az Internet pszichológiája, Osiris 2006

Warren & Streeter: Az Internet sötét oldala, HVG kiadó, 2005

Hirdetés X

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kezdő oldal	Olvasószolgálat	Médiaajánlat	Impresszum
Parvis	Teszteld internetkapcsolatod sebességét!