|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Támogatásod? |
Nagy PéterTörténelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok
Egyéni keresés
|
VÁLTOZÓ VILÁG 77. NAGY PÉTER Írta Zsemlye János
|
|
A Változó Világ a YouTube-on, a Facebookon, a Pinterest-en. |
|
|
|||
|
I. Oroszország – Európán kívül? 3. „Én a tanítandók közé tartozom” Az 1678. évi sztreleclázadás után Pétert, édesanyjával, Natalja Nariskinával együtt, a Kremlből a Moszkva melletti Preobrazsenszkoje faluba „ebrudalták ki”. E faluban töltötte gyermekkora legnagyobb részét, egy palotában lakott itt édesanyjával és „udvartartásával”. Preobrazsenszkoje falu közelében terült el a „Német szloboda” (városrész) – egy zárt település, melynek lakói Moszkvában diplomáciai szolgálatot teljesítő külhoni (főleg holland és német) személyek, meg mesteremberek, kereskedők voltak. Gyermek- és serdülő éveiben Péter fokozódó kíváncsisággal és egyre szívesebben időzött a „Német szlobodában”. Barátokra, „tanítómesterekre” talált itt, a híres Kokujban, az „európaiak” negyedében és társaságában. A Kokuj-beliek munkaszerető, gyakorlatias, gyarapodás-központú, emberek voltak, életfelfogásuk, mentalitásuk nagy hatást gyakorolt a fogékony ifjúra, aki a Kokujt idővel bizonyára az olyannyira különlegesnek tetsző „Nyugat-Európával” azonosította. Így tehát, az 1697-1698 évi, politikai indíttatású „nagy követség” Nyugat-Európába, amolyan tanulmányút is volt Péter számára: első kézből kívánt tapasztalatokat gyűjteni Oroszország határain túl. Miféle népek élnek „Nyugat-Európában”, melyek a kézművesség, a technika, a haditechnika vívmányai, hogyan kormányozzák az országot, miféle kultúra az, tudományaik, iskoláik mifélék, öltözetük, viseletük, szokásaik milyenek? Milyen a Kokujon túli, valóságos „Nyugat-Európa”? Ha a „Péter előtti” Oroszország, természetesen, nem is volt hermetikusan elzárva a nyugat-európai hatásoktól, Péter előtt orosz cár még nem látogatott külföldre. Pétert minden érdekelte. (Talán egyedül csak az angol parlament munkája nem, amit ő semmi egyébnek nem tudott tekinteni, mint „szó-cséplésnek”.) A tudásvágyó fiatal uralkodót inspirálták a Nyugat-Európában tapasztaltak, hazájának későbbi átalakításában, modernizálásában, általa elképzelt „európaizálásában”. Mintegy ebbéli szándékainak szimbólumaként szokás említeni érdekes viaszpecsétjét, melyet Moszkvába küldendő leveleire nyomatott. A pecsét egy ifjú ácsot ábrázolt, hajóépítő szerszámoktól körülvéve, rajta a felirattal: „Én a tanítandók közé tartozom és szükségem van az engem tanítókra.” (Közismertebb magyar fordításában: „Tanuló vagyok, tanítókat keresek.”) Szűkebb témánknál maradva, lássuk Péternek néhány „katonai” tapasztalatát. Átlépve az orosz határt, elsőként Rigába érkezett. Itt az erődítéseket vette szemügyre, majd tollhegyre: a fortifikáció tanulmányozása ürügyén, méréseket végzett, vázlatokat, alaprajzokat készített. (Lévén Riga svéd megszállás alatt, a svéd őrség a cár ügybuzgóságát ellenséges cselekedetnek tekintette és udvariatlanul meggátolta tevékenysége folytatásában.) Innen Königsbergbe utazott tovább. Útközben – a kurföldi Libaunál – látta meg Péter először a Balti-tengert, 1697. május 2-án. Königsbergben alkalma nyílt tüzérségi, ballisztikai számítási, lőporkeverési ismereteket is szerezni. Erről záró bizonyítványt is kapott: „Pjotr Mihajlov, a bombavetés tudományában tökéletesen járatos, elővigyázatos tűzmesternek elismertetik”. A „nagy követségnek” jelentős állomása volt Hollandia. Itt Péternek és „társaságának” praktikus célja az is volt – amint azt egy Nomen nevű holland posztókereskedőnek, zaandami városi elöljárónak az 1697. évi feljegyzéseiből tudjuk –, hogy „tökéletesítsék magukat a hajóépítésben és egyéb mesterségekben”. Hollandiában a cár „nagy figyelemmel szemlélte a hajógyárakat és a fafeldolgozó üzemeket”, azok munkaszervezését és technikáját. A hajógyáráról híres Zaandam (Saardam) városban a Rogge cégnél mint hajóács tevékenykedett: „Ő cári felsége … (Zaandamban) különféle ácsszerszámokat vásárolt”. Az „igazi”, hatalmas tengerjáró hajók azonban nem itt készültek, hanem Amszterdamban; „A Kelet-Indiai Társaság igazgatói ő cári felségét meghívták az ő hajógyáraikba dolgozni és nyugodtan élni. Ezen a zárt területen meg volt védve a nép kíváncsiságától. Itt jelen lehetett egy száz láb hosszúságú hajó felszerelésénél. Munkához látott, és azt kívánta, hogy itt Pieter timmerman van Zaandamnak (Péter, zaandami ács – Zs. J.) hívják.” Máskor, „néhány munkás nehéz gerendát cipel; a mester hirtelen elkiáltotta magát: „Péter, zaandami ács, te miért nem segítesz cipelni ezeknek az embereknek?” Ő mindjárt engedelmeskedett, odafutott hozzájuk, alátette vállát a fának, és … a többi áccsal együtt a kijelölt helyre vitte.” Utrechtben, Hágában, Delftben, Texelben hajóflotta-gyakorlatokat kísért figyelemmel a tengerért rajongó cár. Hollandiai tartózkodása idején, Péter a hajóépítés és a tengerhajózás gyakorlati oldalát tanulmányozhatta – Pool mestertől pedig bizonyítványt vehetett át „a hajóépítés mesterfokú elsajátításáról”. Angliába utazván tovább, ott a hajózás elméleti alapjairól is bővebb ismereteket szerzett. A deptfordi királyi hajógyárban szintén tevékenykedett kétkezi munkásként. Más alkalommal, váratlanul, macskaként szökött fel egy hajó magas árbockosarába, maga után invitálva az őt kísérő angol admirálist, aki élemedett korára hivatkozva elhárította a megtiszteltetést. Portsmouthban, egy hadihajó-gyakorlaton, akció közben kísérte figyelemmel az angol hadihajókat. „Angliában az admirálisnak sokkal boldogabb élete van, mint a cárnak Oroszországban!” – kiáltott fel. Hollandiai tartózkodásának (1697. augusztus 8. –1698. január 7.), illetve angliai vendégeskedésének (1698. január 11. –április 21.) – vagyis a világ e két vezető tengeri hatalmának hajóépítő műhelyeiben, kikötőiben szerzett gyakorlati és elméleti ismereteinek –, utóbb nagy hasznát látta Péter.
Arra is különös gondja volt, hogy a követségének tagjai minél több
hajózásban, s egyéb mesterségekben járatos „specialistát”, szakembert
vegyenek át orosz szolgálatba. (Egy, az átjelentkezett mesteremberek
neveit felsoroló listán található egy magyar hangzású is: „Kovacs”;
szakmabelisége, sajnos, nem derül ki.) Hatszáznál többen szegődtek orosz
állami szolgálatba. Zömük (főként hollandok és skandinávok) matróznak;
mások hajóskapitányi, altiszti, navigátori minőségben, illetve mint
orvosok nyertek alkalmazást. Tudósok oroszországi meghívását is sikerült
elérnie a fiatal cárnak. Katonai modernizációs törekvéseit Péter tengeri
haderő megteremtésével kezdte. A javarészt autodidakta módon (részben
Hollandiában, Angliában) megszerzett katonai ismeretei arra ösztönözték őt
a későbbiekben, hogy Oroszországban a matematikai megalapozottságú hadi
tudományok fejlődését különösen is elősegítse, az oktatás ügyének
általános felkarolása során.
|
| ||
|
||||
A 20 éves VÁLTOZÓ VILÁG könyvsorozatban eddig 77 magyar és 8 idegen nyelvű kötet jelent meg. A könyv világában ez hosszú időszak, hosszú címlista, figyelemre méltó, szép eredmény! Igen, a könyv világában ez szép eredmény, de jellemző hátránya a hasonló sorozatoknak, hogy régebbi kötetei egyre nehezebben beszerezhetők... A VÁLTOZÓ VILÁG esetében ettől többé ne tartsunk, mert a sorozat minden kötete kapható, vagy rövid határidővel megrendelhető, most már nem csak könyv alakban, hanem elektronikusan is! |
Egyedülálló: egyedi, személyre szabott változat! A sorozat kötetei igényelhetők egyedi, személyre szabott változatban. Erre számtalan megoldás lehetséges. Az egyik legegyszerűbb - szinte költségmentes - megoldás az, amikor az igénylő biztosítja a belső (B2) borító anyagát. A személyre szabás csodás módon növeli a kötet érzelmi hatását és értékét, rendhagyó és időtálló ajándékká is teszi. Érdemes tájékozódni! |
X |
Hirdetés X |
A tudás hatalom – Egy kompetens világért Változó Világ könyvírási pályázat Az én napom a Változó Világban Az én helyem a Változó Világban Az én lapom a Változó Világban Olvasni öröm – Egy olvasó világért Tudni, tenni, emberhittel – Egy jobb világért Új Kert – Egy boldogabb világért |
– ...Ha a háború véget ért, talán hasznára lehetünk a világnak. – Valóban azt gondolják, hogy akkor hallgatni fognak magukra? – Ha nem: tovább várunk. Átadjuk a fejünkben őrzött könyveket gyermekeinknek, s majd ők várnak tovább... De nem kényszeríthetjük az embereket arra, hogy meghallgassanak. Maguknak kell rájönniük, ha majd egyszer elkezdenek gondolkodni, s kérdéseket tesznek fel: miért is robbant fel a világ alattuk? Egyszer csak eljön az ideje. – Hányan vannak maguk? – Sok ezren az elhagyott utak és sínek mentén.... Figyeld a Változó Világ Mozgalom blogját ! |
|
X |
Hirdetés X |
CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА
|
|
|
1995 óta
|
|
2001 óta |
|
1991 óta |
|
1992 óta |
|
Az idők kezdete óta |
|
Az idők kezdete óta |
© Változó Világ, 2023 |