A magyarországi románok - Változó Világ webmagazin

A történelem

KVÍZ

Magyarország

Barátodról jót mondjál, ellenségedről semmit.

Angol közmondás

Népek bölcsességei

Hirdetés X

Földrajz és demográfia

Hirdetés X

Nyelv és tudat

Hagyományok, néprajz

A román konyha remekei a

Petrom Motel Éttermének

kínálatában!

VVIP-GT

Kultúra és oktatás

Az én helyem a Változó Világban

Román Kulturális Központ

5700 Gyula,

Líceum tér 2.

Román Tájház

5714 Kétegyháza,

Kossuth u. 68.

Különös háború robbant ki Gyulán

Az Országos Román Önkormányzat élve törvény adta jogával a jövő év közepétől szeretné átvenni a gyulai román általános iskolát és gimnáziumot. A gyulai román kisebbségi önkormányzat ezt ellenzi, a tanári kar és a gyerekek szüleinek egy része sem adná a román iskolát a román önkormányzatnak. De vajon miért?

A szálak messzire vezetnek, a hazai románságot kisebbségi önkormányzatainak megalakulásakor is súlyos viták terhelték. Már az országos önkormányzat 1995-ös megalakuláskor a kis létszámú magyarországi románság értelmiségének jelentős részét kiszavazták az 53 fős testületből. (Ekkor a legtöbb honi kisebbséggel szemben úgy döntöttek, hogy az országos önkormányzat székhelye nem Budapesten, hanem Gyulán lesz.)

1999-ben fellendült az etnobiznisz. A nem a románsághoz tartozók - nemzetközi botrányt okozva - meg tudták akadályozni az Országos Román Önkormányzat megalakulását, míg 2003-ban, az országos testület megalakításakor a Kreszta Traján nevével fémjelzett csoport egyenként kiszavazta a testületbe aspiráló Román Alternatív Tömörülés minden képviselőjét.

2007 márciusában, az Országos Román Önkormányzat alakuló ülésén rendkívüli eset borzolta a kedélyeket. A Kreszta vezette csoport megszavazta, hogy az ülés nyelve kizárólag magyar lehet és az eskü szövegét is csak magyarul lehetett elmondani. Az eskü szövege, egyebek mellett, a román nyelv és hagyományok ápolása iránt érzett felelősségről szól. A törvénysértő helyzetet Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman ajánlása után szüntették meg.

Ilyen előzmények után ez év november 17-én - írásos előterjesztés és szakmai háttéranyag nélkül - az Országos Román Önkormányzat nagy többséggel úgy döntött, hogy kezdeményezi a maga nemében egyedülálló gyulai Nicolae Balcescu Román Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium fenntartói jogának átvételét a békési fürdőváros önkormányzatától. (Az oktatási intézmény része román kulturális központ, a középiskola az országban az egyetlen román nyelvű gimnázium.)

Ezt követően nagy érdeklődés mellett tartották meg a gyulai román kisebbségi önkormányzat közmeghallgatását hétfő este Gyulán, éppen a szóban forgó intézményben. Itt kiderült, hogy a gyulai román önkormányzat, valamint a szülők és a tanárok nagy része ellenzi, hogy az országos önkormányzat fenntartásába kerüljön az kéttannyelvű oktatási intézmény. Minderről a gyulai román önkormányzat határozatot is elfogadott

Annak az Országos Román Önkormányzatnak, amelynek alakuló ülésén megtiltották a román nyelv használatát, s ahol olyan képviselők vannak, akiknek semmi közük a románsághoz, felelőtlenség a kezébe adni egy ilyen értékes intézményt. Nem hiszem el, hogy aki megtiltja az Országos Román Önkormányzat alakuló ülésén a román nyelv használatát, azt érdekelheti a román oktatás - mondta a hétfői közmeghallgatáson Csotye János, a gyulai román önkormányzat elnöke. Ő tagja az országos önkormányzatnak, igaz, ott "ellenzékben" politizál.

Az oktatási intézmény fenntartói jogának változását a nemzetiségi és a közoktatási törvény szabályozza. Ezek szerint előbb az igényt kell hivatalosan bejelenteni az országos önkormányzatnak a gyulai önkormányzat felé. Majd az egyeztető tárgyalások után, de még a gyulai önkormányzat lemondó határozata előtt, be kell szerezni a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértését, mivel nemzetiségi iskoláról van szó. És innentől érdekes, hogy a gyulai román kisebbségi önkormányzat nem támogatja az Országos Román Önkormányzat törekvését. Bár megoszlanak vélekedések az egyetértési vagy más néven vétójog jogi relevanciájával kapcsolatban.

Vannak, akik ennek kapcsán a folyamat valódi blokkolási lehetőségéről beszélnek. De vannak, akik szerint ez egy igazi gumijogszabály, amely nem tud akadályt gördíteni egy ilyen döntés elé. "Ez akár megérhet egy próbapert is" - fűzte mindehhez a közmeghallgatáson Ruzsa György, a gyulai román önkormányzat képviselője.

Ruzsa kifejtette, hogy értesülése szerint az Országos Román Önkormányzat korábbi döntése értelmében ez év végéig bejelenti szándékát a jelenlegi fenntartó gyulai önkormányzatnak, hogy 2008. július elsejével átvenné az egyedülálló intézményt. A fenntartói jogok átvételét bonyolítja, hogy a gyulai román iskolakomplexum általános iskolai része helyi, míg a gimnázium országos beiskolázású. De mindemellett még a román kulturális központ is része az intézménynek.

A kemény megfogalmazásoktól sem mentes összejövetelen Csotye János szerint az Országos Román Önkormányzat részéről az átvétellel kapcsolatban alantasságot is feltételezni lehet, míg Ruzsa György szerint "szabad préda" lenne az új fenntartó kezében a ma jól működő iskola. Éppen ezért "minden törvényes eszközzel fellépnek a szándékkal szemben".

A közmeghallgatáson elhangzott, hogy olyan információkat is hallani, fenntartói váltás esetén Méhkerékről és Kétegyházáról nem iratnak be tanulókat a gimnáziumba. (Méhkerék gyakorlatilag színtiszta román település, míg Kétegyháza előszeretettel nevezi magát a legnagyobb lélekszámú román ajkú magyarországi településnek.) Egy jelentősebb iskolai létszámcsökkenés viszont az iskola működését sodorná veszélybe.

A gyulai önkormányzat oktatásért felelős osztályvezetője, Szilágy Ferenc felszólalása nyomán kiderült, hogy a helyzet igen cifra is lehet. Ugyanis a fenntartó változása esetén a szülőknek nyilatkozni kell. S ha nem fogadják el a változást, akkor a gyulai önkormányzatnak hasonló körülmények között kell biztosítani a további tanulást. Ám nagy kérdés, hogy a pénzügyi gondokkal küzdő gyulai önkormányzat hogyan tudná biztosítani, ha a tanulók harmada vagy fele élni kívánna ezzel a lehetőséggel. Szalay György, a gyulai képviselő-testület gazdasági bizottságának elnöke a város gondokkal terhes költségvetési helyzetére hívta fel a jelen lévők figyelmét.

Voltak, akik a közmeghallgatáson az Országos Önkormányzat vezetőinek hatalomvágyáról beszéltek, hiszen a jelenlegi mintegy 60 milliós költségvetésüket akár négyszeresen is megnövelhetnék az iskola átvételével. Egy hozzászóló anyuka azt kérdezte, érdekel-e valakit, hogy mi lenne jó a gyerekeknek? A tanárok is elbizonytalanodásuknak adtak hangot, mert előzetesen csupán arra kaptak ígéretet az országos önkormányzattól, hogy két évig nem változik semmi.

Kreszta Traján, az Országos Román Önkormányzat elnöke érdeklődésünkre a gyulai nemzetiségi iskola átvételével kapcsolatban elmondta, a kistérségek megerősítésével és oktatási intézmények összevonásával nagyon nehéz helyzetbe kerülnek a nemzetiségi kisiskolák. Az Országos Román Önkormányzat vezetője szerint ezen veszélybe került nemzetiségi kisiskolák segítésében sokat tehet a román önkormányzati fenntartásba kerülő gyulai iskolakomplexum. "Ez a szándék vezet bennünket semmi más" - hangsúlyozta Kreszta Traján. Az Országos Román Önkormányzat vezetői nem vettek részt a közmeghallgatáson.

Hírszerző, Bod Tamás, 2007. december 12.

Személyes weblapok, (we)blogok

Roberto Vigh fotói

A társadalom

A románok

A tudás 365 napjá-ban

Január 9, 10

Március 4, 15, 31

Április 2, 28, 29

Május 30

Szeptember 2, 3, 11

December 14

Magyarországi Románok Országos Önkormányzata

Autoguvernarea Pe Tara a Románilor din Ungaria

5700 Gyula,

Eminescu 1.

Tel./fax: 66/463-951

Battonyai Románok Nemzetiségi Egyesülete
5830 Battonya, Hunyadi u. 40.

Békéscsabai Románok Szövetsége
5600 Békéscsaba, Féja Géza tér 1.

Budapesti Román Egyesület
1064 Budapest, Rózsa u. 48.

Budapesti Román Ortodox Fiatalok Egyesülete
1075 Budapest, Holló u. 8.

Budapesti Román Ortodox Nők Egyesülete
1075 Budapest, Holló u. 8.

Budapesti Románok Kulturális Társasága
1118 Budapest, Torbágy u. 2. V/6.

Eleki Román Hagyományőrző Táncegyesület
5742 Elek, Pöltenberg u. 55.

Eleki Románokért Egyesület
5742 Elek, Dózsa Gy. u. 2.

Gyulai Román Gimnázium Ifjúsági Hagyományőrző Egyesülete
5700 Gyula, Liceum tér 2.

Gyulai Román Nyugdíjasok Klubja
5700 Gyula, Eminescu u. 1.

Gyulai Románok Szabadidősport Klubja
5700 Gyula, Eminescu u. 1.

Kétegyházi Román Tánc és Hagyományápolók Egyesülete
5741 Kétegyháza, Fő tér 4.

Kétegyházi Románok Kulturális Egyesülete
5741 Kétegyháza, Fő tér 4.

Körösszakáli Nemzetiségi Nyugdíjas Egyesület
4136 Körösszakál, Templom u. 1.

Körösszegapáti Románok Egyesülete
4135 Körösszegapáti, Kossuth u. 48.

Létavértesi Román Kulturális Egyesület
4281 Létavértes, Kossuth u. 4.

Magyarországi Román Fiatalok Kulturális és Sport Egyesülete
5700 Gyula, Eminescu u. 1.

Magyarországi Román Ifjúsági Egyesület
5700 Gyula, Eminescu u. 1.

Magyarországi Román Kultúráért Alapítvány
5700 Gyula, Dózsa Gy. u. 8.

Magyarországi Román Kutatók és Alkotók Közössége
5700 Gyula, Dózsa Gy. u. 8.

Magyarországi Román Pedagógusok Társasága
5700 Gyula, Dózsa Gy. u. 8.

Magyarországi Román Pünkösdi Egyesület
5726 Méhkerék, Napfény u. 6.

Magyarországi Románok Gasztronómiai Egyesülete
5741 Kétegyháza, Fő tér 4.

Magyarországi Románok Koalíciója
5726 Méhkerék, Kossuth L. u. 80.

Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége
5700 Gyula, Dózsa Gy. u. 8.

Magyarországi Románok Kutatóintézete
5700 Gyula, Dózsa Gy. u. 8.

Magyarországi Románok Országos Érdekképviseleti Egyesülete
5741 Kétegyháza, Fő tér 4.

Magyarországi Románok Turisztikai Egyesülete
5700 Gyula, Dózsa Gy. u. 8.

Méhkerékért Egyesület
5726 Méhkerék, Kossuth L. u. 5.

Méhkeréki Román Hagyományőrző Ifjúsági Egyesület

5726 Méhkerék, Arany J. u. 9.

Méhkeréki Románok Egyesülete
5726 Méhkerék, Kossuth L. u. 80.

Mihai Purdi Román Kulturális Egyesület
5665 Pusztaottlaka, Kossuth u. 45.

Pentru Muzica Román Kórus Alapítvány
5700 Gyula, Dózsa Gy. u. 8.

Pusztaottlakai Románok Egyesülete
5665 Pusztaottlaka, Felszabadulás u. 10.

Román Közösség Pocsaj
4125 Pocsaj, Árpád u. 31.

Románság Hagyományaiért és Jövőjéért Egyesület
5666 Medgyesegyháza, Kossuth tér 25.

Sarkadi Románok Egyesülete
5720 Sarkad, Csillag u. 11.

Szegedi Románok Kulturális Egyesülete
6725 Szeged, Hattyas sor 10.

Asszimiláció Magyarországon

Sofronie püspök szerint eltűnhet a hazai románság

A magyarországi románságot az eltűnés veszélye fenyegeti – jelentette ki a székelyföldi Marosfőn rendezett nyári szabadegyetemen Sofronie, a magyarországi ortodox románok püspöke. A székelyföldi románok vallási vezetője, Ioan ortodox püspök pedig azzal riogatta a hallgatóságot, hogy a románok Erdélyt egyetlen fegyverlövés nélkül is elveszíthetik.

A Hargita és Kovászna megyei románság politikai és egyházi képviselői az idén negyedik alkalommal szervezték meg a székelyföldi Marosfőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem mintájára a romániai és az ország határain túl – Ukrajnában, Moldovában, Bulgáriában, Macedóniában, Görögországban, Magyarországon és Jugoszláviában – élő románok képviselőinek eszmecseréjét.

Az idei téma – Románia és a román diaszpóra – olyan kérdések megvitatására adott alkalmat, mint például a határon túli román kisebbség helyzete, az anyaországi támogatás formái, az euroatlanti csatlakozás, a nemzeti identitás megőrzése, illetve az oktatás és a művelődés szerepe a nemzettudat megőrzésében. A szervezők Iliescu államfőt és Nastase kormányfőt is meghívták a rendezvényre, de a részvételt mindkettő lemondta.

A szabadegyetem mintegy 80 résztvevője előtt tartott előadásában Sofronie, a magyarországi ortodox románok püspöke kijelentette: a hatalmas magyarországi asszimilációs nyomás következtében nemsokára egyetlen román sem lesz már Magyarországon. – A tizenkettedik órában küldtek engem oda, s nem vagyok biztos benne, hogy 10-15 év múlva lesz-e még egyetlen román is ott – mondta. Majd hozzátette: a magyarországi románság fő támogatója a román ortodox egyház, a többi állami intézmény ugyanis mit sem törődik magyarországi honfitársaival. A székelyföldi románok egyházi vezetője, Ioan ortodox püspök megerősítette a Sofronie püspök által mondottakat. – Értjük mi a fájdalmatokat, és tudjuk, hogy a helyzet rendkívül súlyos, mivel a magyarországi románságra hatalmas pszichológiai és kulturális nyomás nehezedik – hangsúlyozta. Ioan püspök szerint a magyarországi románok ugyanolyan méretű nehézségekkel küszködnek, mint a Székelyföldön, Hargita és Kovászna megyében élő nemzettársaik. – Ha nem leszünk résen, elveszíthetjük Erdélyt anélkül, hogy akár egyetlen golyót kilőnének – tette hozzá Ioan.

A székelyföldi megyék románságának panaszai gyakorlatilag az idei marosfői szabadegyetemet is végigkísérték. A résztvevők szemére vetették az utóbbi tíz év kormányainak, hogy elhanyagolták vagy minimalizálták a Hargita és Kovászna megyében kisebbségben élő románok helyzetét. A két megye románságának képviselői bejelentették: érdekvédelmi civil fórumot hoznak létre, amely a Székelyföldön tevékenykedő valamennyi román szervezetet tömöríti.

Az előadók szorgalmazták, hogy a két, javarészt magyarok lakta megyében a románok a többséget megillető jogokat követeljenek.

Kovászna megye prefektusa pedig azt mondta: a bel- és külföldön a magyarok jogaiért fellépő RMDSZ-nek kötelessége, hogy figyelembe vegye a Hargita és Kovászna megyében élő románok gondjait, nehézségeit.

Tibori Szabó Zoltán [Népszabadság, 2001. augusztus 18.]

KISEBBSÉGEK A VÁLTOZÓ VILÁGBAN