|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Támogatásod? |
A magyarországi románokTörténelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok
![]()
Egyéni keresés
|
VÁLTOZÓ VILÁG A MAGYARORSZÁGI ROMÁNOK A történelem | Földrajz és demográfia | Nyelv és tudat | Hagyományok, néprajz | Kultúra és oktatás | A társadalom | Arcképcsarnok
|
|
A Változó Világ a YouTube-on, a Facebookon, a Pinterest-en. |
Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége
|
|
|
|||||
|
|
|
|||||
|
|
||||||
|
|
|
|||||
Az én helyem a Változó Világban
|
Különös háború robbant ki Gyulán
A szálak messzire vezetnek, a hazai románságot kisebbségi önkormányzatainak megalakulásakor is súlyos viták terhelték. Már az országos önkormányzat 1995-ös megalakuláskor a kis létszámú magyarországi románság értelmiségének jelentős részét kiszavazták az 53 fős testületből. (Ekkor a legtöbb honi kisebbséggel szemben úgy döntöttek, hogy az országos önkormányzat székhelye nem Budapesten, hanem Gyulán lesz.) 1999-ben fellendült az etnobiznisz. A nem a románsághoz tartozók - nemzetközi botrányt okozva - meg tudták akadályozni az Országos Román Önkormányzat megalakulását, míg 2003-ban, az országos testület megalakításakor a Kreszta Traján nevével fémjelzett csoport egyenként kiszavazta a testületbe aspiráló Román Alternatív Tömörülés minden képviselőjét. 2007 márciusában, az Országos Román Önkormányzat alakuló ülésén rendkívüli eset borzolta a kedélyeket. A Kreszta vezette csoport megszavazta, hogy az ülés nyelve kizárólag magyar lehet és az eskü szövegét is csak magyarul lehetett elmondani. Az eskü szövege, egyebek mellett, a román nyelv és hagyományok ápolása iránt érzett felelősségről szól. A törvénysértő helyzetet Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman ajánlása után szüntették meg. Ilyen előzmények után ez év november 17-én - írásos előterjesztés és szakmai háttéranyag nélkül - az Országos Román Önkormányzat nagy többséggel úgy döntött, hogy kezdeményezi a maga nemében egyedülálló gyulai Nicolae Balcescu Román Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium fenntartói jogának átvételét a békési fürdőváros önkormányzatától. (Az oktatási intézmény része román kulturális központ, a középiskola az országban az egyetlen román nyelvű gimnázium.) Ezt követően nagy érdeklődés mellett tartották meg a gyulai román kisebbségi önkormányzat közmeghallgatását hétfő este Gyulán, éppen a szóban forgó intézményben. Itt kiderült, hogy a gyulai román önkormányzat, valamint a szülők és a tanárok nagy része ellenzi, hogy az országos önkormányzat fenntartásába kerüljön az kéttannyelvű oktatási intézmény. Minderről a gyulai román önkormányzat határozatot is elfogadott Annak az Országos Román Önkormányzatnak, amelynek alakuló ülésén megtiltották a román nyelv használatát, s ahol olyan képviselők vannak, akiknek semmi közük a románsághoz, felelőtlenség a kezébe adni egy ilyen értékes intézményt. Nem hiszem el, hogy aki megtiltja az Országos Román Önkormányzat alakuló ülésén a román nyelv használatát, azt érdekelheti a román oktatás - mondta a hétfői közmeghallgatáson Csotye János, a gyulai román önkormányzat elnöke. Ő tagja az országos önkormányzatnak, igaz, ott "ellenzékben" politizál. Az oktatási intézmény fenntartói jogának változását a nemzetiségi és a közoktatási törvény szabályozza. Ezek szerint előbb az igényt kell hivatalosan bejelenteni az országos önkormányzatnak a gyulai önkormányzat felé. Majd az egyeztető tárgyalások után, de még a gyulai önkormányzat lemondó határozata előtt, be kell szerezni a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértését, mivel nemzetiségi iskoláról van szó. És innentől érdekes, hogy a gyulai román kisebbségi önkormányzat nem támogatja az Országos Román Önkormányzat törekvését. Bár megoszlanak vélekedések az egyetértési vagy más néven vétójog jogi relevanciájával kapcsolatban. Vannak, akik ennek kapcsán a folyamat valódi blokkolási lehetőségéről beszélnek. De vannak, akik szerint ez egy igazi gumijogszabály, amely nem tud akadályt gördíteni egy ilyen döntés elé. "Ez akár megérhet egy próbapert is" - fűzte mindehhez a közmeghallgatáson Ruzsa György, a gyulai román önkormányzat képviselője. Ruzsa kifejtette, hogy értesülése szerint az Országos Román Önkormányzat korábbi döntése értelmében ez év végéig bejelenti szándékát a jelenlegi fenntartó gyulai önkormányzatnak, hogy 2008. július elsejével átvenné az egyedülálló intézményt. A fenntartói jogok átvételét bonyolítja, hogy a gyulai román iskolakomplexum általános iskolai része helyi, míg a gimnázium országos beiskolázású. De mindemellett még a román kulturális központ is része az intézménynek. A kemény megfogalmazásoktól sem mentes összejövetelen Csotye János szerint az Országos Román Önkormányzat részéről az átvétellel kapcsolatban alantasságot is feltételezni lehet, míg Ruzsa György szerint "szabad préda" lenne az új fenntartó kezében a ma jól működő iskola. Éppen ezért "minden törvényes eszközzel fellépnek a szándékkal szemben". A közmeghallgatáson elhangzott, hogy olyan információkat is hallani, fenntartói váltás esetén Méhkerékről és Kétegyházáról nem iratnak be tanulókat a gimnáziumba. (Méhkerék gyakorlatilag színtiszta román település, míg Kétegyháza előszeretettel nevezi magát a legnagyobb lélekszámú román ajkú magyarországi településnek.) Egy jelentősebb iskolai létszámcsökkenés viszont az iskola működését sodorná veszélybe. A gyulai önkormányzat oktatásért felelős osztályvezetője, Szilágy Ferenc felszólalása nyomán kiderült, hogy a helyzet igen cifra is lehet. Ugyanis a fenntartó változása esetén a szülőknek nyilatkozni kell. S ha nem fogadják el a változást, akkor a gyulai önkormányzatnak hasonló körülmények között kell biztosítani a további tanulást. Ám nagy kérdés, hogy a pénzügyi gondokkal küzdő gyulai önkormányzat hogyan tudná biztosítani, ha a tanulók harmada vagy fele élni kívánna ezzel a lehetőséggel. Szalay György, a gyulai képviselő-testület gazdasági bizottságának elnöke a város gondokkal terhes költségvetési helyzetére hívta fel a jelen lévők figyelmét. Voltak, akik a közmeghallgatáson az Országos Önkormányzat vezetőinek hatalomvágyáról beszéltek, hiszen a jelenlegi mintegy 60 milliós költségvetésüket akár négyszeresen is megnövelhetnék az iskola átvételével. Egy hozzászóló anyuka azt kérdezte, érdekel-e valakit, hogy mi lenne jó a gyerekeknek? A tanárok is elbizonytalanodásuknak adtak hangot, mert előzetesen csupán arra kaptak ígéretet az országos önkormányzattól, hogy két évig nem változik semmi. Kreszta Traján, az Országos Román Önkormányzat elnöke érdeklődésünkre a gyulai nemzetiségi iskola átvételével kapcsolatban elmondta, a kistérségek megerősítésével és oktatási intézmények összevonásával nagyon nehéz helyzetbe kerülnek a nemzetiségi kisiskolák. Az Országos Román Önkormányzat vezetője szerint ezen veszélybe került nemzetiségi kisiskolák segítésében sokat tehet a román önkormányzati fenntartásba kerülő gyulai iskolakomplexum. "Ez a szándék vezet bennünket semmi más" - hangsúlyozta Kreszta Traján. Az Országos Román Önkormányzat vezetői nem vettek részt a közmeghallgatáson. Hírszerző, Bod Tamás, 2007. december 12.
|
||||||
A románok Május 30 December 14
|
Battonyai Románok Nemzetiségi Egyesülete
5726 Méhkerék, Arany J. u. 9.
Asszimiláció Magyarországon Sofronie püspök szerint eltűnhet a hazai románság
A Hargita és Kovászna megyei románság politikai és egyházi képviselői az idén negyedik alkalommal szervezték meg a székelyföldi Marosfőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem mintájára a romániai és az ország határain túl – Ukrajnában, Moldovában, Bulgáriában, Macedóniában, Görögországban, Magyarországon és Jugoszláviában – élő románok képviselőinek eszmecseréjét. Az idei téma – Románia és a román diaszpóra – olyan kérdések megvitatására adott alkalmat, mint például a határon túli román kisebbség helyzete, az anyaországi támogatás formái, az euroatlanti csatlakozás, a nemzeti identitás megőrzése, illetve az oktatás és a művelődés szerepe a nemzettudat megőrzésében. A szervezők Iliescu államfőt és Nastase kormányfőt is meghívták a rendezvényre, de a részvételt mindkettő lemondta. A szabadegyetem mintegy 80 résztvevője előtt tartott előadásában Sofronie, a magyarországi ortodox románok püspöke kijelentette: a hatalmas magyarországi asszimilációs nyomás következtében nemsokára egyetlen román sem lesz már Magyarországon. – A tizenkettedik órában küldtek engem oda, s nem vagyok biztos benne, hogy 10-15 év múlva lesz-e még egyetlen román is ott – mondta. Majd hozzátette: a magyarországi románság fő támogatója a román ortodox egyház, a többi állami intézmény ugyanis mit sem törődik magyarországi honfitársaival. A székelyföldi románok egyházi vezetője, Ioan ortodox püspök megerősítette a Sofronie püspök által mondottakat. – Értjük mi a fájdalmatokat, és tudjuk, hogy a helyzet rendkívül súlyos, mivel a magyarországi románságra hatalmas pszichológiai és kulturális nyomás nehezedik – hangsúlyozta. Ioan püspök szerint a magyarországi románok ugyanolyan méretű nehézségekkel küszködnek, mint a Székelyföldön, Hargita és Kovászna megyében élő nemzettársaik. – Ha nem leszünk résen, elveszíthetjük Erdélyt anélkül, hogy akár egyetlen golyót kilőnének – tette hozzá Ioan. A székelyföldi megyék románságának panaszai gyakorlatilag az idei marosfői szabadegyetemet is végigkísérték. A résztvevők szemére vetették az utóbbi tíz év kormányainak, hogy elhanyagolták vagy minimalizálták a Hargita és Kovászna megyében kisebbségben élő románok helyzetét. A két megye románságának képviselői bejelentették: érdekvédelmi civil fórumot hoznak létre, amely a Székelyföldön tevékenykedő valamennyi román szervezetet tömöríti. Az előadók szorgalmazták, hogy a két, javarészt magyarok lakta megyében a románok a többséget megillető jogokat követeljenek. Kovászna megye prefektusa pedig azt mondta: a bel- és külföldön a magyarok jogaiért fellépő RMDSZ-nek kötelessége, hogy figyelembe vegye a Hargita és Kovászna megyében élő románok gondjait, nehézségeit.
Tibori Szabó Zoltán [Népszabadság, 2001. augusztus 18.]
|
||||||
|
|||||||
|
Elena Csobai: Din istoricul românilor din Ungaria, Gyula Veritas: A magyarországi románok egyházi, iskolai, közművelődési, közgazdasági intézményeinek és mozgalmainak ismertetése, Budapest, 1908 Nagy Mária: Ortodox falképek Magyarországon, Budapest, 1994. Teodor Misaroş: Din istoria comunităţilor bisericeşti ortodoxe române din R. P. Ungară, Budapest, 1990. Iosif-Ioan Ardelean: Monographia comunii Chitichaz, Arad, 1893. Erdély története I.–III., Főszerk.: Köpeczi Béla, Budapest, 1986. Együtt élő népek a Kárpát-medencében, Budapest, 1994. Szerk: Ács Zoltán Hunfalvy Pál: Az oláhok története, I–II, Budapest, 1894. Jancsó Benedek: A román nemzetiségei törekvések története és jelenlegi állapota, I–II, Budapest, 1899 Goldis László: A nemzetiségi kérdés, Arad, 1912 Jancsó Benedek: A román irredenta mozgalmak története, Budapest, 1920 Teodor Neş, Oameni din Bihor, Nagyvárad, 1937 Magyari Piroska: A magyarországi románok iskolaügye, Szeged, 1936 Kemény G. Gábor: Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában I, Budapest, 1952 Mocsáry Lajos: Válogatott írásai, Budapest, 1958 Szász Zoltán: A románok története, Budapest, 1992 Arató Endre: A magyarországi nemzetiségek nemzeti ideológiája, Budapest, 1983 Ioan Slavici, Români de peste Carpaţi, Buc., 1993 Glatz Ferenc: Kisebbségi kérdés Közép-Európában tegnap és ma, História, 1992. 11. sz. Gheorghe Petruşan: Iosif Vulcan şi revista Familia, Szeged, 1992 Berényi Mária: A Gozsdu Alapítvány története (1870–1952) Bp., 1999.
|
|
|||||
A 20 éves VÁLTOZÓ VILÁG könyvsorozatban eddig 77 magyar és 8 idegen nyelvű kötet jelent meg. A könyv világában ez hosszú időszak, hosszú címlista, figyelemre méltó, szép eredmény! Igen, a könyv világában ez szép eredmény, de jellemző hátránya a hasonló sorozatoknak, hogy régebbi kötetei egyre nehezebben beszerezhetők... A VÁLTOZÓ VILÁG esetében ettől többé ne tartsunk, mert a sorozat minden kötete kapható, vagy rövid határidővel megrendelhető, most már nem csak könyv alakban, hanem elektronikusan is! |
![]() |
Egyedülálló: egyedi, személyre szabott változat! A sorozat kötetei igényelhetők egyedi, személyre szabott változatban. Erre számtalan megoldás lehetséges. Az egyik legegyszerűbb - szinte költségmentes - megoldás az, amikor az igénylő biztosítja a belső (B2) borító anyagát. A személyre szabás csodás módon növeli a kötet érzelmi hatását és értékét, rendhagyó és időtálló ajándékká is teszi.
Érdemes
tájékozódni!
|
X |
Hirdetés X |
A tudás hatalom – Egy kompetens világért Változó Világ könyvírási pályázat Az én napom a Változó Világban Az én helyem a Változó Világban Az én lapom a Változó Világban Olvasni öröm – Egy olvasó világért Tudni, tenni, emberhittel – Egy jobb világért Új Kert – Egy boldogabb világért |
– ...Ha a háború véget ért, talán hasznára lehetünk a világnak. – Valóban azt gondolják, hogy akkor hallgatni fognak magukra? – Ha nem: tovább várunk. Átadjuk a fejünkben őrzött könyveket gyermekeinknek, s majd ők várnak tovább... De nem kényszeríthetjük az embereket arra, hogy meghallgassanak. Maguknak kell rájönniük, ha majd egyszer elkezdenek gondolkodni, s kérdéseket tesznek fel: miért is robbant fel a világ alattuk? Egyszer csak eljön az ideje. – Hányan vannak maguk? – Sok ezren az elhagyott utak és sínek mentén.... ![]() Figyeld a Változó Világ Mozgalom blogját![]() |
|
X |
Hirdetés X |
CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА
|
|
|
1995 óta
|
|
2001 óta |
|
1991 óta |
|
1992 óta |
|
Az idők kezdete óta |
|
Az idők kezdete óta |