1995 óta
|
1991 óta |
1992 óta |
1992 óta |
Az idők kezdete óta |
|
|
|
Támogatásod? |
A magyarországi ruszinokTörténelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok
![]()
Egyéni keresés
|
VÁLTOZÓ VILÁG A MAGYARORSZÁGI RUSZINOK A történelem | Földrajz és demográfia | Nyelv és tudat | Hagyományok, néprajz | Kultúra és oktatás | A társadalom | Arcképcsarnok |
|
A Változó Világ a YouTube-on, a Facebookon, a Pinterest-en. |
|
A ruszin etnonim eredete a mai néprajztudománynak is sokat vitatott kérdése. Van ugyanis Közép- Európában egy szláv etnikum, amelyet több száz éve ruszinnak vagy rusznáknak neveznek, ennek ellenére szokatlanul nagy harcot kell vívnia azért, hogy külön szláv népnek ismerjék el és ne mossák össze se az oroszokkal, se az ukránokkal. A ruszin - rutén - rusznák - kárpátukrán - ukrán - kisorosz stb. etnonimiák vonatkozásában még az egy évszázadig visszamenőleg megjelent nagytekintélyű lexikonok mint a Pallas vagy a Révai Nagy Lexikona, avagy a Larousse, de más angol, francia vagy cseh és orosz nagy lexikonok is - a teljes bizonytalanság és tájékozatlanság képét mutatják. Élőször az tisztázandó, hogyan is értelmezték a ruszin definíciót maguk a ruszinok, illetve az utóbbiak egyes ideológiai irányzatai (ruszofilok, ruszinofilok és ukránofilok). A ruszin népnév minden valószínűség szerint a rusz kifejezésből származik. Napjaink legismertebb világhírű ruszinkutatója Paul Robert Magocsi akadémikus, a Torontói Egyetem tanszékvezető történész professzora szerint a rusz/ruszin fogalmat kezdetben minden olyan keleti szlávra értelmezték, aki a IX- XIII. században a Kijevi Rusz Nagyfejedelemségben élt. A Kijevi Rusz szétesése után ezt a definíciót átlalában azokra a keleti szlávokra vonatkoztatták, akik a XIV-XVIII. század közötti időben a Lengyel Királyság, illetve a Litván Nagyfejedelemség, valamint a Magyar Királyság fennhatósága alá tartoztak. Későbben Lengyelország felosztása után a XVIII. század végétől a XIX. század második feléig az Oroszországhoz kapcsolt mai Nyugat-Fehéroroszország, illetve Volhinia, valamint az Ausztriához csatolt Nyugat- és Kelet-Galicia, Bukovina területén élő keleti szlávokat továbbra is ruszinoknak/rusznákoknak nevezték. Az utóbbi fogalom helyébe azonban a XIX. század második felében ezeken a területeken egyre gyakrabban kezdték használni a fehérorosz/belorusz és az ukrán megnevezést a kibontakozó fehérorosz, illetve ébredő ukrán nemzeti mozgalom következtében. A történelmi Magyarországhoz tartozó északkeleti (Szepes, Sáros, Zemplén, Abaúj, Torna, Borsod, Szabolcs, Szatmár, Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros) megyékben élő keleti szlávokat viszont (az I. világháborúig) változatlanul ruszinoknak/rusznákoknak hívták. Sőt! Ez a helyzet a történelmi Magyarország szétesése után sem változott. A történelmi ruszin/rusznák megnevezés a két világháború között Csehszlovákiához csatolt Kelet-Szlovákiában és Kárpátalján, de a megcsonkított Magyarország északkeleti megyéinek területén is fennmaradt. Kárpátalján például maguk az érintett emberek, valamint a társadalmi, illetve kulturális élet képviselőinek többsége is ruszin népnévvel identifikálta magát.
|
|
||||
|
MAGYARORSZÁGI RUSZIN TELEPÜLÉSEK Magyarországi ruszin vagy ruszin származású települések: Múcsony (Ruszin Múzeum), Komlóska (Tájház), Galvács, Abod, Irota, Rakaca, Viszló, Gadna, Rakacaszend, Garadna, Felsővadász, Abaújszolnok, Homrogd, Csobád, Abaújszántó, Boldogkőváralja, Miskolc-Görömböly, Mogyoróska, Sátoraljaújhely, Rudabányácska, Sárospatak-Végardó, Baskó, Filkeháza, Sajópálfala, Máriapócs, Mándok, Hajdúdorog, Szendrő, Szalonna, Tornabarakony, Hejőkeresztúr, Eperjeske, Vajdácska, Felsővadász, Abaújlak, Andrástanya, Baktakék, Füzér, Kány
KÁRPÁTALJA A
híres cseh professzor, Firlinger, a következo szavakkal bocsátotta utjukra
tanitványait, akik egy megnyert pályázatot jöttek megvalósitani Kárpátaljára :"Ugy
kell épiteniük és felépiteniük mindent, hogy Podkárpátszka Rusz Közép-Európa
parkjává válljon". És valóban, vidékünk ma egyedi, megismételhetetlen és
rendkivüli a maga nemében. Különbözo nemzetiségü, vallásu és sajátosságu nép
teremtette meg mindazt, amit ma KÁRPÁTALJÁNAK hivunk.Itt mindenki számára akad
valami, amit sajátjának és szivéhez közelállónak érez, ugyanakkor különleges és
rendkivüli. |
|
||||
|
|
|||||
|
|
|
||||
Az én helyem a Változó Világban
|
|
|||||
|
|
|||||
|
||||||
|
Arató Endre: A magyarországi nemzetiségek nemzeti ideológiája, Budapest, 1983 Dezső Márta, Nagyné Szegvári Katalin, Rytkó Emília; szerk. Máthé Gábor: A választójog Erdély története I.–III., Főszerk.: Köpeczi Béla, Budapest, 1986. Együtt élő népek a Kárpát-medencében, Budapest, 1994. Szerk: Ács Zoltán Glatz Ferenc: Kisebbségi kérdés Közép-Európában tegnap és ma, História, 1992. 11. sz. Goldis László: A nemzetiségi kérdés, Arad, 1912 Holló András: Az Alkotmánybíróság Hunfalvy Pál: Az oláhok története, I–II, Budapest, 1894. Kemény G. Gábor: Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában I, Budapest, 1952 Nagy Mária: Ortodox falképek Magyarországon, Budapest, 1994. Sallai János: Az államhatárok Szikinger István: Az alkotmány
|
|
||||
A 20 éves VÁLTOZÓ VILÁG könyvsorozatban eddig 77 magyar és 8 idegen nyelvű kötet jelent meg. A könyv világában ez hosszú időszak, hosszú címlista, figyelemre méltó, szép eredmény! Igen, a könyv világában ez szép eredmény, de jellemző hátránya a hasonló sorozatoknak, hogy régebbi kötetei egyre nehezebben beszerezhetők... A VÁLTOZÓ VILÁG esetében ettől többé ne tartsunk, mert a sorozat minden kötete kapható, vagy rövid határidővel megrendelhető, most már nem csak könyv alakban, hanem elektronikusan is! |
![]() |
Egyedülálló: egyedi, személyre szabott változat! A sorozat kötetei igényelhetők egyedi, személyre szabott változatban. Erre számtalan megoldás lehetséges. Az egyik legegyszerűbb - szinte költségmentes - megoldás az, amikor az igénylő biztosítja a belső (B2) borító anyagát. A személyre szabás csodás módon növeli a kötet érzelmi hatását és értékét, rendhagyó és időtálló ajándékká is teszi.
Érdemes
tájékozódni!
|
X |
Hirdetés X |
A tudás hatalom – Egy kompetens világért Változó Világ könyvírási pályázat Az én napom a Változó Világban Az én helyem a Változó Világban Az én lapom a Változó Világban Olvasni öröm – Egy olvasó világért Tudni, tenni, emberhittel – Egy jobb világért Új Kert – Egy boldogabb világért |
– ...Ha a háború véget ért, talán hasznára lehetünk a világnak. – Valóban azt gondolják, hogy akkor hallgatni fognak magukra? – Ha nem: tovább várunk. Átadjuk a fejünkben őrzött könyveket gyermekeinknek, s majd ők várnak tovább... De nem kényszeríthetjük az embereket arra, hogy meghallgassanak. Maguknak kell rájönniük, ha majd egyszer elkezdenek gondolkodni, s kérdéseket tesznek fel: miért is robbant fel a világ alattuk? Egyszer csak eljön az ideje. – Hányan vannak maguk? – Sok ezren az elhagyott utak és sínek mentén.... ![]() Figyeld a Változó Világ Mozgalom blogját![]() |
|
X |
Hirdetés X |
1995 óta
|
1991 óta |
1992 óta |
1992 óta |
Az idők kezdete óta |
|
CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА
|
|
Változó Világ, 2023 |