VÁLTOZÓ VILÁG

VV EXTRA

MÉG TUDÁS

EMBER

KÖZÖSSÉG

VVM

 

A mai nap, részletesen  

Támogatásod?

Számít!

 

Szimeonov Todor

Alkotmánytervezet

Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

 

Egyéni keresés

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor író, könyvkiadó (1947)

A világ bölcsessége :: A népek bölcsessége :: A világ bölcselői

Szimeonov Todor

Alkotmánytervezet

   

   
 
   
     

 

Magyarország alkotmányának

a Változó Világ Mozgalom által kidolgozott

tervezete

Mi, Magyarország népe, attól a szándéktól vezetetve, hogy elrendezzük közös dolgainkat, és elősegítsük egy boldogabb világ felépítését, megalkottuk és akaratunk szabad és közvetlen kinyilvánítása alapján kihirdetjük ezt az alkotmányt.

 

I. rész

Az ember és az emberi közösségek

Első fejezet

Az ember

1. Az ember egyetemes, minden emberi képességet hordozó, így az egész emberiséget megtestesítő természeti és szellemi lény.

2. Az ember nem születik jónak vagy rossznak, és bármivé válhat; saját maga és a társadalom egyetemleges felelősséget viselnek azért, amivé válik.

3. Az ember a természetben nem születik védettnek, de a civilizáció eredményeként a társadalom kinyilvánítja, hogy az ember élete sérthetetlen, azt a társadalom vagy más ember szándékosan nem veheti el, továbbá az ember kínzásnak vagy kísérletnek nem vethető alá. Az emberi élet sérthetetlensége az emberiség sérthetetlenségének alapja és jelképe. Aki egy ember életét menti meg, az emberiség megmentéséhez mérhetőt tesz.

4. Minden embernek elidegeníthetetlen alapjoga, hogy egészségesnek szülessen, és az is maradhasson egész életében. Ennek érdekében

 minden ember köteles óvni és erősíteni egészségét, testi, lelki és szellemi épségét, gondoskodni egészségbiztosításáról,

 minden ember köteles tiszteletben tartani és a tőle elvárható mértékben óvni mások egészségét, testi, lelki és szellemi épségét,

 a társadalom köteles a legjobb módon megszervezni és működtetni a közösségi egészségvédelmet, külön Egészségügyi Törvénykönyv alapján.

5. Az ember a természetben nem születik szabadnak, de a civilizáció eredményeként a társadalom kinyilvánítja, hogy az ember elidegeníthetetlen alapjoga, hogy szabad emberként éljen. Ennek érdekében

 minden ember jogosult és köteles óvni és erősíteni szabadságát,

 minden ember jogosult és köteles tiszteletben tartani és a tőle elvárható mértékben óvni mások szabadságát,

 a társadalom jogosult és köteles a legjobb módon megszervezni és működtetni a közösségi rend ás jogvédelmet, külön Szabadságjogi Törvénykönyv alapján.

6. Minden embernek elidegeníthetetlen alapjoga, hogy másokkal egyenlőnek szülessen, és az is maradhasson egész életében. Ennek érdekében

 minden ember jogosult és köteles tenni saját felzárkózásáért és ésszerűen korlátozni saját kiemelkedését,

 minden ember jogosult és köteles tiszteletben tartani társait, azokat testvérként kezelni,

 a társadalom jogosult és köteles a legjobb módon megszervezni és működtetni a hátrányos helyzetűek támogatását, szabályozni a kiemelkedők előnyeinek hasznosítását a köz javára.

7. Minden embernek elidegeníthetetlen alapjoga, hogy kizsákmányolástól mentesen vegyen részt a társadalom életében.

8. Magyarország elismeri, hogy a civilizáció sok ezeréves fejlődése nem másította meg az ember ősi természetét, ezért elvárható, hogy a jog ne idealizálja őt, hanem segítse további fejlődésében.

9. Magyarország elfogadja Az emberi jogok nemzetközi egyezményét, támogatja az emberi jogok és kötelezettségek nemzetközi szabályozásának fejlesztését; arra törekszik, hogy saját példája is ezt elősegítse.

 

Második fejezet

A család

1. A család az életvitel és az utódnevelés kerete. Az emberek alapvető joga szabadon választani a történelmileg kialakult vagy újabb családformák közül. A családot a hatóság regisztrálja, illetve védi.

2. Az utódnevelés alapvető kerete a szülői közösség, amelynek tagja az utód biológiai anyja és biológiai apja, illetve az utód. A szülői közösség felbonthatatlan, és addig áll fenn, amíg a két szülő közül legalább az egyik él. A szülői közösséget a hatóság regisztrálja, illetve védi.

3. Az életvitelt biztosítására két vagy több felnőtt ember életközösséget alapíthat. Az életközösségből tagok bármikor szabadon kiválhatnak, illetve újak csatlakozhatnak. Az életközösség tagjai az életközösségen belül egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. Az életközösséget a hatóság regisztrálja, illetve védi.

4. A család, a szülői közösség és az életközösség egyéb szabályait Családi törvénykönyv rendezi.

 

Harmadik fejezet

A nép

1. A magyar nép a Magyarországon élő emberek természetes közössége.

2. A magyar néphez való tartozást a magyar állampolgárság tanúsítja. A magyar állampolgárság szabályairól A magyar állampolgárságról szóló alkotmányos törvény rendelkezik

3. Magyar állampolgárság természetes módon vagy honosítással szerezhető.

a. Természetesen módon szerez magyar állampolgárságot minden olyan újszülött, amely Magyarország területén született, és amelynek szülei magyar állampolgárok;

b. Honosítást bármely ember kérhet maga számára vagy kiskorú gyermeke számára; a kérelmező, ha Az állampolgárságról szóló alkotmányos törvény által elismert módon kötődik Magyarországhoz, jogosult az állampolgárság megszerzésére.

4. Magyarország elismeri minden ember jogát két vagy több állampolgárságra. Minden magyar állampolgár köteles bejelenteni az illetékes hatóságnak idegen állampolgárságát. Magyarország területén a magyar állampolgárságból eredő jogok és kötelezettségek elsődlegesek az idegen állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal és kötelezettségekkel szemben.

5. Magyar állampolgár Magyarországról nem toloncolható ki, hazatérése nem akadályozható.

6. Egy embert csak akkor lehet a magyar állampolgárságától megfosztani, ha az illető személy ezt kéri, és rendelkezik más állampolgársággal.

7. A nép az élet, a béke és a jólét letéteményese, ezért elidegeníthetetlen alapjogok illetik, különösen:

a. Szabad, egyenlő és titkos szavazás útján fogadja el vagy módosítja az ország alkotmányát; ennek részletes szabályait az alkotmányozásról szóló alkotmányos törvény rendelkezik.

b. Szabad, egyenlő és titkos szavazás útján választja az alkotmányban megjelölt közhatalmi ágak vezetőit vagy vezető szerveit; ennek részletes szabályait az országos választásokról szóló alkotmányos törvény rendelkezik.

c. Szabad, egyenlő és titkos szavazás útján véleményt nyilváníthat vagy döntést hozhat; ennek részletes szabályait az országos népszavazásokról szóló alkotmányos törvény rendelkezik.

d. Szabadon szerveződhet véleményének és akaratának kifejezése érdekében; ennek részletes szabályait az egyesületi jogról szóló alkotmányos törvény rendelkezik.

e. Szabadon gyülekezhet és szervezhet erőszakmentes akciókat és mozgalmakat akarata kifejezése és érvényesítése érdekében; ennek részletes szabályait a gyülekezési jogról szóló alkotmányos törvény rendelkezik.

f. Végrehajthat forradalmakat; ennek részletes szabályait a forradalmi jogról szóló alkotmányos törvény rendelkezik.

8. A 7.d.f. pontokban felsorolt jogokkal élve, emberek egyetlen csoportja sem jogosult a nép nevében cselekedni, ha emberek más csoportja vitatja ennek jogosságát. Ebben az esetben a vitában érintett csoportok önálló civil szervezetként kötelesek azonosítani magukat, és egyeztető fórumon tisztázni, illetve békésen elrendezni vitáikat.

9. A nép joga és kötelessége, hogy megakadályozza minden ésszerű eszközzel egyetlen ember vagy közösség ellenőrizhetetlen vagy mértéktelen hatalmát.

 

Negyedik fejezet

A nemzet

1. Magyarország elismeri, és tiszteletben tartja minden nemzetet, mint történelmileg kialakult szuverén közösséget, amelyeknek legfontosabb jegyei a közös identitástudat, a közös nyelv és kultúra, közös értékek és célok.

2. Magyarország vallja a nemzetek egyenrangúságát, támogatja azok fennmaradását és szabad működését saját területén és az egész világon.

3. Magyarország elismeri minden nemzet jogát, hogy államilag vagy nemzetközileg elismert feltételek mellett egy vagy több településen saját irányítású közhatalmat gyakoroljon.

4. Minden ember egy vagy több nemzet tagja lehet; egy nemzethez való tartozás az ember szabad és szuverén döntése, amelyet bármikor megváltoztathatja. Tilos minden külső nyomás ennek befolyásolására.

5. Minden nemzet önállóan dönt intézményeiről és képviseletéről.

6. Minden olyan nemzet, amelynek Magyarországon élő magyar állampolgárok is tagjai, kérheti felvételét a Magyarországi Nemzetek Tanácsába, amely része a törvényhozásnak.

7. A nemzetek magyarországi intézményeire és a Nemzetek Tanácsára vonatkozó rendelkezéseket külön Nemzeti Törvénykönyv tartalmazza.

Ötödik fejezet

A természetes közösségek

1. A nép, a nemzet, a lakóhelyi és más objektív módon meghatározott történelmi közösségek természetes közösségek.

2. A természetes közösségek kiemelt szerepet játszanak a társadalom életében, ezért sajátos jogok és kötelezettségek illethetik őket.

3. Egy természetes közösséget több szervezet is képviselhet.

4. Reprezentatív az a szervezet, amelynek a természetes közösséghez tartozó minden személy akadálytalanul lehet egyenlő jogokkal rendelkező tagja.

 

Hatodik fejezet

A teremtett közösségek

1. Emberek tartósan fennálló csoportja, amely nem természetes közösség, teremtett közösség.

2. Az emberek szabadon alakíthatnak közösségeket.

3. Minden szervezet egyben teremtett közösség is.

4. Minden közösség jogosult jogi személyiségre.

 

Hetedik fejezet

Az emberiség

1. A magyar nép vallja

a. Az emberiség egy és egységes faj.

b. A történelem folyamán kialakult rasszok és nemzetek mindenben egyenrangúak. Sem egyént, sem közösséget nem lehet hátrányban vagy előnyben részesíteni rasszi kötődése miatt.

c. Elítélendő és törvénytelen minden kirekesztő kasztrendszer.

3. Magyarország elítél minden erőszakot, az erővel, különösen az erőfölénnyel való minden fenyegetést; törvénytelennek és emberiségelleni súlyos bűncselekménynek ítél minden háborút.

4. A háború minden formájában embertelen és törvénytelen. Magyarország saját területén külön törvény alapján üldözi és bünteti állampolgárságra való tekintet nélkül minden olyan személyt és szervezetet, amelyet felelősség terhel háború keletkezéséért és folytatásáért. Magyarország állandó erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy minden más állam is hasonló törvény alapján hasonlóképpen járjon el.

5. Magyarország együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával, elítéli más államok függetlenségének és szuverenitásának megsértését, az ezzel való fenyegetést.

6. Magyarország szorgalmazza világkormányzás kialakítását, ésszerű törvényhozó, végrehajtó, békefenntartó és védelmi hatáskörrel.

II. rész

A teremtés

 

Első fejezet

A munka

1. Az ember és a társadalom számára egyaránt a munka az élet fenntartásának legfontosabb eszköze.

2. Minden embernek alapvető joga és kötelessége a munka, ezért a közhatalom köteles biztosítani a munka igazságos és ésszerű elosztását.

3. Munkára, a munka szeretetére és megbecsülésére mindenkit gyermekkorától kezdve nevelni és ösztönözni kell.

4. Minden ember számára képességeinek megfelelő munka biztosítandó, és mindenkitől képességeinek megfelelő munka várható el.

5. A család és a gyermekgondozó intézmények tartoznak ötéves korukban beavatni a gyermeket a munka világába, és folyamatosan ellátni őket a koruknak megfelelő munkafeladatokkal.

6. A közhatalomnak biztosítania kell, hogy az iskola elvégzését követően mindenki kapjon megfelelő munkát.

7. Kívánságára megfelelő munkalehetőséget minden nyugdíjba vonult munkaképes személy számára is biztosítani kell.

8. A munkáért méltányos munkadíj; egyenlő munkáért egyenlő munkadíj jár.

9. Minden munka feltétele:

 a biztonságos és egészséges környezet,

 az indokolt napi, heti és éves pihenés,

 a folyamatos képzés, továbbképzés és átképzés lehetősége,

 a jó munkalégkör.

10. A munkavállalók szabadon alapíthatnak érdekvédelmi szervezeteket és szervezetten tárgyalhatnak, illetve léphetnek fel közös érdekeikért. A munkavállalók jogában áll a munkavégzés szervezett beszüntetése konkrét követelések érdekében, az arányosság és a fokozatosság elvét követve.

11. Május 1. a munka ünnepe. Ezen a napon ezer személynek adandó A Munka Érdemrendje kitüntetés.

12. A munka egyéb szabályait Munka Törvénykönyve rendezi.

 

Második fejezet

Az ipar

1. Az ipar gazdálkodás a tudással és a munkával az élethez szükséges feltétele, termékek és szolgáltatások biztosítása érdekében.

2. Minden felnőtt ember joga és kötelessége a gazdálkodás.

3. A gazdálkodás formái:

 önálló gazdálkodás,

 munkavállalás,

 önálló vagyongazdálkodás,

 önálló vállalkozás,

 részvétel közös vállalkozásban.

4. Az önálló gazdálkodással és az önálló vagyongazdálkodással szemben nem folytatható felszámolási eljáárás; a munkavállalás, az önálló vállalkozás és a részvétel közös vállalkozásban csak törvénnyel vagy bírósági ítélettel korlátozható.

5. Minden természetes és jogi személynek joga van másokkal együtt gazdasági társaságot alapítani. Ezek formái:

 szövetkezet,

 részvénytársaság.

Törvény más formákat is alapíthat.

6. A gazdaság jó működésének alapfeltételei

 a tisztességes verseny,

 a követhető és kiszámítható társadalmi környezet,

 a fenntarthatóság,

 a társadalmi felelősségvállalás

 a környezettudatosság

 

Harmadik fejezet

Az alkotás

1. Az alkotás valami újnak a teremtése, amely fontos, hasznos, jó, vagy szép. Minden ember és minden közösség képességei szerint szabadon alkothat.

2. Minden ember valamilyen tehetséggel születik, amely az alkotás egyik legfontosabb feltétele. A szülők, az iskola, az őt befogadó közössége és kiemelten a közhatalom kötelesek mindent megtenni az emberben meglévő tehetség kibontakozásáért.

3. Az alkotások és az alkotók védelmét, továbbá az alkotók speciális jogait és kötelezettségeit külön törvény szabályozza.

4. A közhatalom minden eszközével

a. Biztosítja az alkotás szabadságát;

b. Elősegíti az alkotást;

c. Biztosítja az alkotás védelmét.

 

III. rész

A tudás

1. A tudás örökké megújuló közös vivmány. A tudás hatalom.

2. Fontos társadalmi érdek, hogy

a. Minden ember kellő tudásra és kompetenciára tegyen szert,

b. Őrződjön a múlt minden anyagi és szellemi emléke,

c. Őrződjön hitelesen az emberi történelem minden tapasztalata és tanulsága,

d. Szabadon és felelősen fejlődjön a tudomány.

3. A tudás közkincs. A közhatalom köteles biztosítani mindenki számára a szabad elektronikus hozzáférést a rendelkezésre álló tudáshoz a lehető legkedvezőbb feltételekkel.

4. Magán vagy közérdekből a tudás egyes elemei időlegesen titokban tarthatók, ennek részletes szabályait külön alkotmányos törvény rögzíti.

5. Minden ember és közösség szabadon rendelkezhet a rá vonatkozó adatok megismerhetőségéről, ennek részletes szabályait külön alkotmányos törvény rögzíti.

6. A közhatalom biztosítja minden ember számára az élethossziglani tanulás és kutatás lehetőségét, a lehető legkedvezőbb feltételekkel.

IV. rész

A hatalom

 

Első fejezet

A hatalom erősítése és korlátozása

1. Elsőrendű társadalmi érdek, hogy az emberek és szervezetek hatalma, amelyre kompetenciájuk révén természetes módon szert tesznek, a hatalom birtokosainak és a társadalom egészének érdekében egyensúlyban és összhangban legyen. Ezt a hatalom egyes elemeinek ésszerű

 erősítésével,

 korlátozásával,

 szétválasztásával, vagy

 másokkal megegyezésre kötelezésével

kell biztosítani jelen Alkotmányban leírtak szerint vagy további alkotmányos törvények révén.

2. Minden hatalommal rendelkező ember és szervezet

 hatalmával arányos joghatósági és területi szuverenítással rendelkezik;

 felelősséget visel hatalomgyakorlásáért.

4. Minden ember, amely egy hatalommal rendelkező szervezet tagja vagy vezetője, felelősséget visel a szervezet hatalomgyakorlásáért.

5. Egyetlen ember vagy szervezet sem rendelkezhet korlátlan vagy ellenőrizhetetlen hatalommal. A hatalom korlátozása és ellenőrzése csak egyenlő és jogszerű lehet.

6. A hatalommal való visszaélés emberiség elleni bűncselekmény, amely nem évül el.

7. A hatalom szabályozása megkülönböztetheti a magán és a közhatalmat.

8. Közhatalom azon szervezetek hatalma, amelyeket állami alkotmányok vagy kiemelt nemzetközi szerződések jelölnek meg így.

9. Minden közhatalom forrása a nép, rendeltetése pedig kizárólag a nép szolgálata és védelme.

10. Magyarországon közhatalma kilenc önálló és független szervezetnek van (néphatalmi ág). Ezek:

a. A népgazdaság;

b. A végrehajtó néphatalom;

c. A népegészség;

d. A nevelés;

e. A tudomány;

f. A törvényhozás;

g. A bíróság;

i. A művészet;

j. A civil társadalom.

 

Második fejezet

A népgazdaság

1. A népgazdaság a gazdálkodó emberek és szervezetek, továbbá a munkavállalói, vállalkozói és fogyasztói érdekvédelmi szervezetek közössége.

2. A népgazdaság rendeltetése mindazoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak a biztosítása, amelyekre a társadalomnak szüksége van.

3. A gazdaság különösen köteles

a. Jó termékeket és szolgáltatásokat nyújtani a fogyasztóknak;

b. Eredményesen működni; egy év veszteséges működés után a szervezetet tulajdonosai és dolgozói kötelesek külön törvény szerint átszervezni a működést, a veszteségeket vissza nem térítendő módon pótolni;

c. Óvni az emberi és környezeti értékeket és erőforrásokat;

d. Biztosítani a teljes és tisztességes foglalkoztatást;

e. Tiszteletben tartani a tisztességes piaci magatartás és verseny szabályait.

4. A társadalom elismeri, és tiszteletben tartja minden gazdálkodó jogát és kötelességét tisztességes haszon elérésére. A haszon igazságos elosztását a társadalom, a munka és a tőke között alkotmányos törvény szabályozza.

5. A társadalom elismeri, és tiszteletben tartja külön törvényben rögzített esetekben és feltételek szerint a gazdálkodás közhasznú formáit.

6. A népgazdaság legfőbb közhatalmi szerve a száztagú Gazdasági Tanács (GT). Tagjait a gazdálkodó emberek és szervezetek választják meg külön törvény alapján titkos szavazással három évre oly módon, hogy

 19 tagot a nagy gazdasági szervezetek,

 19 tagot a kis gazdasági szervezetek,

 5 tagot a pénzügyi szervezetek,

 5 tagot a közhasznú gazdasági szervezetek,

 19 tagot az egyéni vállalkozók,

 33 tagot a munkavállalói, vállalkozói és fogyasztói érdekvédelmi szervezetek választanak.

7. A Gazdasági Tanács a többi néphatalmi ág véleményének figyelembe vételével dönt

A. A gazdaságfejlesztési tervekről és pályázatokról;

B. Az ország infrastruktúráját érintő beruházásokról;

C. Az ország kutatási, fejlesztési és innovációs politikájáról;

D. A minimális munkabér mértékéről és a bérfejlesztés elveiről;

E. A gazdasági közvagyon kezeléséről és gyarapításáról.

 

Harmadik fejezet

A végrehajtó hatalom,

1. A végrehajtó hatalom a Minisztertanács (kormány) és alárendelt intézményeinek összessége.

2. A végrehajtó hatalom rendeltetése

A. Ismertetni és betartatni a törvényeket minden emberrel és közösséggel;

B. Biztosítani a békét, rendet és nyugalmat az országban;

C. Védeni az ártatlanokat és üldözni a jogsérétéseket;

D. Tervezni és irányítani az állam gazdálkodását

3. A végrehajtó hatalom képviselője a miniszterelnök, aki egyben a Minisztertanács vezetője is.

5. A miniszterelnököt a nép választja meg annak az évnek októberének második vasárnapján, amelyben a hivatalban lévő miniszterelnök megbízatása lejár. A megválasztott miniszterelnök a választást követő január első napján vagy ha ebben akadályoztatva van, az akadály megszűnését követően veszi át hivatalát a leköszönő miniszterelnöktől.

6. A megválasztott miniszterelnök megbízatása egy, két vagy három évre szól, a miniszterelnök választási programjában bejelentett igénynek megfelelően. Megbízatása utolsó évének december 31. napja végén jár le. A leköszönő miniszterelnök ügyvezető miniszterelnökként működik hivatalának az új miniszterelnöknek való átadásáig.

7. Rendkívüli veszély esetén a miniszterelnök meghatározott időre rendkívüli állapotot rendelhet el, a rendkívüli állapotokról szóló külön alkotmányos törvény rendelkezései szerint.

 

Negyedik fejezet

A népegészség

1. Minden embernek

A. Alapvető joga a testi és lelki egészségben eltöltött egyre hosszabb élet;

B. Alapvető kötelessége egészségesen élni, minden ésszerű erőfeszítést megtenni saját és mások egészsége megóvása és erősítése, a betegségek legyőzése érdekében.

2. Magyarországon minden közhatalom, ezen belül elsősorban az Egészségügyi Szolgálat minden eszközzel igyekszik ezt a jogot biztosítani.

3. Az Egészségügyi Szolgálat a gyógyítók, az egészségügyi dolgozók és intézmények közössége; vezető szerve az Orvosi Akadémia.

 

Ötödik fejezet

A nevelés

1. Az új emberek nevelése alapvető küldetése, joga és kötelessége minden ember és minden közös, különösen a szülők, nevelők és nevelési intézmények számára.

2. Nevelési intézményeket személyek és közösségek alapíthatnak törvényben szabályozott feltételek szerint. A nevelési intézmények autonómiával rendelkeznek.

3. A nevelést és a nevelési intézményeket Pedagógiai Akadémia felügyeli és képviseli.

4. A Pedagógiai Akadémia vezető szervei a Tagok kamarája és a 100 fős Szenátus.

5. A Pedagógiai Akadémia külön rend szerint 3 évre elnököt választ.

6. A tanulmányok támogatására a Pedagógiai Akadémia Tanulmányi Támogatási Alapot kezel, amely tanulmányi ösztöndíjakat és hiteleket biztosít.

7. 3 éves kortól 18 éves korig minden fiatal jogosult és köteles megfelelő nevelési intézményt látogatni.

8. A nevelés egyéb rendelkezéseit Nevelési Törvénykönyv, vagy az abban foglalt felhatalmazás alapján más jogszabály rögzíti.

 

Hatodik fejezet

A tudomány

1. A tudomány a legnagyobb garancia a társadalom ésszerű fejlődésére. Kötelessége előre tekinteni.

2. A tudományminden emberben és minden társadalmi intézményben lakozik, de kiemelten a tudósok és a tudományos intézmények képezik.

 

Hetedik fejezet

A törvényhozás,

1. A törvényhozás szervei

a. Az országgyűlés (Szenátus);

b. A törvényhozási kamarák.

2. Az országgyűlésnek 100 tagja (országgyűlési képviselő vagy szenátor) van. A szenátorokat a nép választja 6 évre. A háromévente megtartott választásokon az országgyűlés felét kell megválasztani 25 választási körzetben, oly módon, hogy minden választási körzetből a két legtöbb szavazatot kapott jelölt válik képviselővé.

3. Minden országgyűlési képviselő egyben a jogok biztosa (tribün vagy ombudsman).

4. A törvényhozási kamarák

a. A Nemzetek kamarája;

b. A társadalmi szerződések kamarái (kerekasztalok).

5. A nemzetek kamarájának legalább 200 tagja van. Abban méltányos módon képviselve van minden Magyarországon élő és működő önkormányzattal rendelkező nemzet.

6. Kerekasztalok működnek

a. Az adózás rendjéről;

b. A betegbiztosítás rendjéről;

c. A nyugdíjbiztosítás rendjéről;

d. A szociális biztonság rendjéről.

10. A kamarák tagjai tagságukért a törvényhozás költségvetéséből illetményt nem kapnak.

11. A fejezet részletes szabályait külön törvény tartalmazza.

 

Nyolcadik fejezet

A bíróság

1. A legfelsőbb Bíróságnak 12 bírája van. Azokat egy 100 tagú Legfelső Bíróválasztó Tanács választja 12 évre, évente egy alkalommal. Egy személy egy alkalommal választható a Legfelsőbb Bíróságba.

2. A városi, megyei és regionális bíróságok elnökeit nyilt pályázat útján a Legfelsőbb Bíróság választja meg 6 évre. Ugyanaz a személy ugyanarra a bíróságra nem nevezhető ki két alkalommal elnöknek.

3. A városi, megyei és regionális bíróságok bíráit nyilt pályázat útján az illető bíróság elnökei nevezik ki 9 évre. Egy bíró többször is kinevezhető.

4. A bíróságok ügyeit Országos Bírósági Hivatal egyezteti, igazgatja és képviseli külön törvény szerint.

5. A bíróságok munkáját Polgári, Büntető és Perrendtartási törvénykönyvek rendezik.

6. Bármely közösség alapíthat tagjai részére békéltető bíróságot. Ha egy ügy a két fél akaratával békéltető bíróság elé került, és az 9 hónap alatt meghozta jogerős határozatát, az ügy nem vihető rendes bíróságra a polgári jog alapján.

7. A bírák ítéleteit az emberi értékek és a hatályos jogszabályok alapján pártatlanul saját lelkiismeretük szerint hozzák meg. Bíró nem hozhat olyan ítéletet, amely veszélyezteti valamelyik érintett életét, vagy méltánytalan sérelmet okoz.

8. A legfelsőbb Bíróság Etikai Kódexet állapít meg, amelyet a bíróságok tapasztalatai alapján évente kell felülvizsgálni.

 

Kilencedik fejezet

A művészet

1. A művészet

a. A művész ember belső kibontakozásának, kifejeződésének, békéjének és boldogságának legfontosabb formája;

b. A legtisztább eszköz minden ember belső kibontakozásának, kifejeződésének, békéjének és boldogságának szolgálatában

2. A művészet szabad és méltó fejlődét, az 1. pontban kiemelt két funkció jó és harmonikus egyensúlyát a lehető legkevesebb jogi és hatalmi eszközzel kell biztosítani. Ezt a követelményt hivatott érvényesíteni a Művészeti Akadémia.

 

Tizedik fejezet

A civil társadalom

1. A társadalom fontos része a többi hatalmi ágakba nem sorolt, ezért civilnek nevezett szereplői, úgy, mint

a. Az egyesületek;

b. Az alapítványok;

c. Az önkéntesek és mozgalmak;

d. A felekezetek és felekezeti szervezetek;

e. A politikai pártok és politikai szervezetek.

2. A civil társadalom szereplői teljes és sérthetlen autonomiát és adómentességet élveznek.

3. A civil társadalom szabad és méltó fejlődét, a lehető legkevesebb jogi és hatalmi eszközzel kell biztosítani. Ezt a követelményt hivatott érvényesíti és a civil társadalmat képviseli a a 125 tagú Társadalmi Fórum, amely mellett az 1. pontosban felsoroltak szerinti öt külön Tanács működik.

4. Az 1. pontban felsorolt szereplőkre vonatkozó rendelkezéseket különkülön törvény szabályozza. További egy törvény rögzíti a civil társadalom és szerveire vonatkozó szabályokat.

5 Társadalmi szervezetet a szervezet méltatlanságát kimondó bírósági ítélet alapján a Társadalmi Fórum szüntethet meg, ami ellen az érintett szervezet bármely más hatalmi ághoz fellebbezhet.

 

Tizenegyedik fejezet

A Magyar Köztársaság

1. A Magyarországon működő közhatalom egésze államot valósít meg, amely jogi személy.

2. A magyarországi állam jogállam, formája népi köztársaság, neve Magyar Köztársaság.

3. A közhatalmak egységét előmozdítja, és az államot képviseli a köztársasági elnök.

4. A köztársasági elnököt a köztársasági tanács választja meg két évre.

5. A köztársasági tanácsnak 99 tagja van, akiket a kilenc közhatalom egyenlő arányban delegál.

6. A köztársasági elnök és a köztársasági tanács megválasztásának és működésének szabályait alkotmányos törvény rögzíti

7. A társadalom összefogását, egységét és céltudatosságát igénylő nagy feladatok megoldása érdekében határozott időre létrehozhatók önálló programigazgatóságok.

8. Indokolt esetben a programigazgatóságok vezetőjét a nép közvetlenül megválaszthatja, legalább 5, legfeljebb 9 évre.

9. A programigazgatóságok egyéb kérdéseit alkotmányos törvény szabályozza.

V. rész

A közösségi viszonyok

 

Első fejezet

Az egyéni jogok

1. Minden ember jogosult élvezni minden olyan jogot, amelyet mindenki élvezhet, illetve minden olyan jogot, amelynek gyakorlását korlátozó feltételek rá nem állnak fenn.

2. Minden embert megillet az a vélelem, hogy jó, becsületes, büntetlen és cselekvőképes, amíg jogerős bírósági végzés nem határoz személyes derogációt.

3. A végrehajtó hatalom a magyar állampolgárok jogainak védelme érdekében Országos Polgárvédelmi Hivatalt működtet, amelynek konzuli szolgálata a világ minden országában elérhető.

 

Második fejezet

A közösségi jogok

1. Magyarország minden közösség jogát az önkormányzatra.

2. A magyar nép fenntartja magának a jogot a polgári engedetlenségre és a békés ellenállásra, ha írásban is megfogalmazott követelményeiről a hatalom nem biztosít eredményes tárgyalást.

 

Harmadik fejezet

A jó kormányzás irányelvei

1. Az állami költségvetés tervezését és végrehajtását külön alkotmányos törvény szabályozza. Indokolt esetben a kormány kezdeményezésére egy adott év költségvetéséről az országgyőlés az évet megelőző október utolsó napjáig külön törvényben is rendelkezhet.

2. Az állami kiadások egy évben nem léphetik túl a törvényben előírt költségvetési keretet.

 

VI. rész

A természeti viszonyok

 

Első fejezet

Az ország

1. Magyarország Európa középső részében áll, történelmileg kialakult határok között.

2. Magyarország határait Magyar Állami Határregiszter tartja nyilván és jelzi megfelelő jelzésekkel.

3. Magyarország határai szabadon átjárhatók.

4. Magyarország fővárosa Budapest.

 

Második fejezet

Az ország területi egységei

1. Az ország területe 19 megyére és Budapestre oszlik.

2. Külön törvénnyel Magyarországon a magyékből és Budapestből területi régiók alakíthatók.

3. Külön törvénnyel a megyék járásokra, Budapest és a nagy városok kerületekre oszthatók.

 

Harmadik fejezet

A regionális integráció

1. Magyarország az Európai Unió tagországa. Az ebből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges egyes hatásköreit külön nemzetközi szerződés alapján a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat a magyar állam, az Európai Unió intézményei útján is.

 

Negyedik fejezet

A világintegráció

1. Magyarország az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagja.

2. Magyarország támogatja a világkormány alakítását.

 

Ötödik fejezet

Az emberi környezet

1. Magyarország vallja, hogy a Föld az emberiség egyetlen, egységes és oszthatatlan otthona, és elkötelezett az életfeltételek védelme, illetve felelős javítása mellett.

VII. rész

A jog rendje

 

Első fejezet

Az alkotmány rendje

1. A magyar alkotmány a magyar nép nevében szól.

2.A magyar nép elsőrendű érdeke, hogy jó és időtálló alkotmány szolgáljon minden ember állampolgári öntudatának, és az egész társadalom jogrendjének alapjaként.

Ennek érdekében új alkotmány, illetve alkotmánymódosítás tervezetét külön törvénnyel szabályozott alkotmányozási rendben kell kidolgozni, egy vagy több, de legfeljebb három változatban. Ezt követően ezek sorsáról 30 napon belül alkotmányozó népszavazás dönt. A szavazó cédulán az új alkotmány vagy alkotmánymódosítás elvetésére külön sort kell biztosítani. Az új alkotmány vagy alkotmánymódosítás-tervezet akkor van megerősítve, ha az megkapta az érvényes szavazatok többségét. Újabb alkotmányozási szavazást legkorábban az előző után két évvel szabad tartani.

 

Második fejezet

A törvények rendje

1. A magyar nép minden eszközzel, de elsősorban a törvényhozás útján gondoskodik az alkotmány alapjaira épülő egységes, ésszerű és folyamatosan fejlődő jogrend kialakításáról.

2. A magyarországi jogrend alapvető egysége a törvény.

 

Harmadik fejezet

A szabályok rendje

1. Minden ember és közösség jogosult – és ha ez társadalmilag kifejezetten indokolt – köteles saját szabályokat megalkotni, azokat illetékességi körében betartani és betartatni.

 

Negyedik fejezet

A nemzetközi jog rendje

1. Magyarország egyenrangú és szerves része több nemzetközi közösségnek, kiemelten az emberiség világközösségének, ezért elismeri, tiszteletben tartja, illetékességi körében betartja és betartatja ezen közösségek által jogszerűen megalkotott direktívákat, külön eljárás szerint ezeket saját jogrendje részévé teszi.

2. Magyarországon csak olyan nemzetközi jogszabály és szerződés alkalmazható, amelynek van mindenki számára elérhető a kormány által hitelesített magyar nyelvű fordítása.

 

Ötödik fejezet

A jogalkotás és jogalkalmazás

1. Magyarország területén mindenki számára kötelező törvényt a Törvényhozás, rendeletet törvény felhatalmazás alapján közhatalmi szerv alkothat.

2. A megalkotott törvény és rendelet nyilvános, mindenki számára állandóan elérhető.

3. Magyarországon érvényes jogszabály, közhatalmi döntés, magánjogi szabályzat, szerződés vagy döntés nem lehet ellentétes a tudománnyal, az erkölccsel vagy más jogszabállyal.

4. Törvénynek a tudománnyal, az erkölccsel vagy más jogszabállyal való ellentétességét a Legfelsőbb Bíróság hivatalból való észlelés, ügyészi vagy alapos állampolgári kezdeményezés alapján mondja ki, hatályon kívül helyezve az ellentétességet okozó törvényt, illetve törvényrészt. Ez ellen fellebbezési vagy jogorvoslati lehetőség nincs.

5. Egyéb jogszabályoknak, közhatalmi döntéseknek, magánjogi szabályzatoknak, szerződéseknek vagy döntéseknek a tudománnyal, az erkölccsel vagy más jogszabállyal való ellentétességét hivatalból való észlelés, ügyészi vagy alapos állampolgári kezdeményezés alapján bármely bíróság mondhatja ki, rendelkezve az ellentétesség megszüntetésének határidejéről és módjáról. Ez a döntés megfellebbezhető.

 

   
         

 

 

 

Szimeonov Todor

Profil

Művek

Cikkek, tanulmányok

Videók

Feladatok

Életrajz

Témák és műfajok

Kihívás

Beszélgetés a kihívásról

Magányos harcos?

Változó Világ Klub

Barátok

Nyitott ajtók

Beszélgetés ideje

* * *

Scribd

A civilizáció

Most, valamikor

Sose búcsúzz - 14 novella

Idézetek

1949

1970

1980

2008

1935

1938

Dac a végtelennel - 60 haiku

Haiku-válogatás

Apeva-válogatás

Juliáda-válogatás

Az élvezetek

Piroska igaz története

 

Alkotmánytervezet

Teljes foglalkoztatottság

Új időszámítás

Kormánystruktúra

Blogok

Csetlő-napló

A Mester beszélgetései

Emberhit blogja

VVM blogja

Hírhinta

Blogiáda

Franc Journal

Буден дневник

A tudás 10 napja - 2017

November 10. A tudományok

9. A mesterségek

7. A gazdaság | 8. A politika

5. A kultúra | 6. Az egészség

3. Az életmód | 4. A földrajz

1. A történelem | 2. A jog

 

Testamentum

A Változó Világ Mozgalom

Emberhit

Az Életútmutató

 

 

 

 

– ...Ha a háború véget ért, talán hasznára lehetünk a világnak.

– Valóban azt gondolják, hogy akkor hallgatni fognak magukra?

– Ha nem: tovább várunk. Átadjuk a fejünkben őrzött könyveket gyermekeinknek, s majd ők várnak tovább... De nem kényszeríthetjük az embereket arra, hogy meghallgassanak. Maguknak kell rájönniük, ha majd egyszer elkezdenek gondolkodni, s kérdéseket tesznek fel: miért is robbant fel a világ alattuk? Egyszer csak eljön az ideje.

– Hányan vannak maguk?

– Sok ezren az elhagyott utak és sínek mentén....

Folytatás 

Figyeld a Változó Világ Mozgalom blogját !

Kapitány – Szomorúan figyelem, hogy a demokrácia Európában válságban van.

Professzor – Inkább a demokrácia Európában honos modellje van válságban, éspedig mélyülő válságban.

Doktor – Láttunk mi már valóságos és mondva csinált válságok szűnni nem akaró mélyülését.

Mester – Az igazi probléma, kedves barátaim, az, hogy ez a modell akkor is rossz, ha éppen nincs válságban.

Doktor – De mit kell érteni európai modell alatt?

Kövesd a négy barát beszélgetéseit !

Kihívások? Nagy tervek? Kockázatok? Fejlesztés? Pályázat? Befektetés? Válságmenedzselés? Stratégiatervezés?

Alapozd a sikert dinamikus modellel!

Ha ide kattintasz, Solipolis lakossága gyarapszik. Idővel ez emelheti a munkanélküliséget. De ha most ide klikkelsz, bővül Solipolis gazdasága, csökken a munkanélküliség. Csakhogy elégtelen lesz a tömegközlekedés. Persze, erre is van megoldás: kattints ide.

A játék szórakoztató dolog, de ha komoly a feladat, keresd meg a Változó Világ modellező műhelyét!

   

 

 

    

 

 

 

  

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdő oldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

EMBERHIT

2001 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

VVM

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

APEVA

Az idők kezdete óta

 

© Változó Világ, 2024