VÁLTOZÓ VILÁG

VV EXTRA

MÉG TUDÁS

EMBER

KÖZÖSSÉG

VVM

 

A mai nap, részletesen  

Támogatásod?

Számít!

 

Dánia

Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

 

Egyéni keresés

 

A világ összes országa közül Dániában a legjobb élni.

Richard Estes

A világ bölcsessége :: A népek bölcsessége :: A világ bölcselői

 

Európai Unió

DÁNIA

A könyv

Részlet a könyvből

Magazin

Az ország | Történeti áttekintés | Civilizáció és kultúra | A politikai társadalom | A civil társadalom

A gazdaság | Dánia és az Európai Unió | Dánia és a világ | Dánia és Magyarország

Utazás Dániába | Dánok Magyarországon | Magyarok Dániában

 

A Változó Világ

a YouTube-on,

a Facebookon,

a Pinterest-en.

VVM-blog

Emberhit

Csetlő-napló

Beszélgetések az Új Kertben

PRIMAX

 

 

   
Az ország
 

 

 

 

Az EU története

 

Eurorégiók

 

 

 

 

 

 

 

 

Irodalomválogatás

Dánia Polyglott útikönyv (Lennart Hansson, 1690 Ft)

Idillország kéklő ege (Huszadik századi dán költők antológiái) (Sulyok Vince ’ford.’, 800 Ft)

A KÖNYVEK   ::    A MAGÁNKÖNYVTÁR   ::   A KÖZKÖNYVTÁR

    

 

 

Események, rendezvények, ünnepek

 

Dolgozni, vállalkozni, élni Dániában

 

Dánia telefonkönyve

 

KVÍZ

Skandinávia

 

Ne szégyelld kimondani, amit nem szégyellsz gondolni.

Dán közmondás

Népek bölcsességei

 

 

 

A térkép kicsinyíthető, nagyítható, elcsúsztatható minden irányban.

Ha nem talál vissza, nyomja meg a böngésző Frissítés-gombját.

 

Történeti áttekintés

 

Dánia

A tudás 365+1 napja

sorozatban

Január 3, 20, 21

Február 2, 14, 18

Március 19

Május 11, 19, 21

Június 23

Július 5, 24

Augusztus 18, 19, 29

Szeptember 25

Október 25

December 12, 21, 24

 

 

 

 

 

  

 

 

 

Ki mit tud?

Te is oszd meg a Változó Világ közösségi terében, mit tudsz, mihez értesz, mit kínász!

 

 

 

X

Hirdetés X

 

 

 

   

Civilizáció és kultúra

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

X

Hirdetés X

 

 

 

 

   

A politikai társadalom

 

 

 

 

 

 

   
   

A civil társadalom

 

 

 

 

 

Dánia: demokrácia egyesületekkel
A távfűtés üzemeltetésére is alakult civil szerveződés

Magyarországi és jugoszláviai önkormányzati vezetők, valamint a Dán Kulturális Intézet köré szerveződött civil egyesület tagjai tanulmányozták nemrég a legendásan erős egyesületi életet Dániában. A magyarországi Dán Kulturális Intézet és a Dán–Magyar Baráti Társaság által szervezett tanulmányút tapasztalatai arról győzték meg a magyarokat, hogy a dán demokratikus viszonyok igen távol vannak a mai Magyarországot, illetve a jugoszláviai Vajdaságot jellemző állapotoktól.

A fiatal magyar demokráciának a hathatós civil érdekérvényesítés terén még jócskán van mit tanulnia a több mint százötven éves demokratikus hagyományokkal bíró dán társadalomtól – öszszegzi tapasztalatait Simonyi András, a Dán Kulturális Intézet Egyesület elnöke, Magyarország volt NATO-nagykövete.

Simonyi András és Galambos Judit, a magyarországi Dán Kulturális Intézet titkára Dániában azokat a magyarországi és jugoszláviai önkormányzati vezetőket, valamint különböző civil egyesüli képviselőket kalauzolta, akik az ottani egyesületi életet tanulmányozása céljából utaztak az északi országba. A tanulmányút teljes költségét a dán külügyminisztérium Demokrácia Alapítványa fedezte. A magyaroknak az utazás kiváló alkalmat biztosított az elszomorodásra és a szokásos nemzeti önsajnálkozásra. Többször megbizonyosodhattak felőle, hogy a dán demokratikus viszonyok szinte reménytelenül távol vannak a mai Magyarországot, illetve a jugoszláviai Vajdaságot jellemző állapotoktól.

De milyen is a legendás dán egyesületi élet?

Először is régi. Dániában a XIX. század közepén indult népfőiskolai mozgalom hatására kezdtek sorra megalakulni a különböző civil egyletek, és ennek a gyümölcsöző folyamatnak máig nem szakadt vége. Tartja is magát a mondás, miszerint ha két dán néhány percre öszszetalálkozik, annak bizonyosan egy új egyesület megalakítása a vége.

A dán egyesületi élet másik jellemzője, hogy igen erős és hatékony, hiszen kiterjed a közösségi, társadalmi lét szinte minden területére: a gazdaságtól, az ipartól kezdve a kultúra, az oktatás, a környezetvédelem vagy a kereskedelem szféráin át egészen a sportig. Mi a kézzelfogható haszna annak, ha a dánok egy közös cél érdekében úgy gondolják, itt volna az ideje a milliomodik egyesület megalakításának?

Lássunk erre néhány példát!

Az erős középosztállyal rendelkező Dánia egyik kisvárosában, a négy-ötezer lakost számláló Kjellerupban például civil egyesület alakult a lakossági távfűtés üzemeltetésére. Ennek az a haszna, hogy olcsó. A városka néhány lakója több mint tíz éve úgy gondolta, túl sokba kerül nekik az, ha mindenki maga oldja meg a fűtést, de az sem olcsó mulatság, ha a távfűtés az önkormányzat feladatai közé tartozik.

Megalakítottak hát egy távfűtő civil egyesületet, amelyhez mára a település csaknem ezerötszáz családja csatlakozott. Létrehoztak közösen egy távfűtőművet, amelynek a költségek lefaragása okán csupán egy alkalmazottja van: a fűtőmester. A fűtőberendezésekben faforgáccsal tüzelnek, hiszen ez az egyik legolcsóbb tüzelőanyag, egyenesen az erdőgazdaságokból szállítják Kjellerupba. Külön céget bíztak meg a szállítással, amely sajátos rendszerben működik: a sofőrök megérkeznek a farforgáccsal megrakott teherautókkal, leborítják a raktárban a rakományt, egy füzetbe beírják, mikor és mekkora mennyiséget hoznak, majd szó nélkül távoznak. Ez a költségkímélő megoldás: az egyesületi tagok ugyanis senkit sem fizetnek külön azért, hogy a teherkocsi-vezetőket várja és fogadja, illetve azt ellenőrizze, valóban lerakják-e a fűtőanyagot.

– Magyar fejjel azt gondolná az ember, hogy a sofőrök útközben biztosan seftelnek egy kicsit a faforgáccsal – jegyezték meg a kelet-európai vendégek, ám a dánok erre a fejüket rázták, és figyelmeztetőleg fölemelték az ujjukat:

– A társadalom akkor működik jól, ha a bizalom elvére épül – mondták.

Ebben a távfűtési rendszerben az egyesületi tagok fűtésszámlája igen alacsony: családonként – magyar pénzre átszámolva – évi 240 ezer, vagyis havi húszezer forint. (Csak összehasonlításul: egy átlagos tanári fizetés az egyébként méregdrága Dániában havonta csaknem 450 ezer forint – adózás után.)

Lássunk egy másik példát a kereskedelem területéről!

Dániában gazdag hagyományai vannak a fogyasztói szövetkezeti mozgalomnak: ennek az a lényege, hogy egyesületeket hoznak létre bevásárlóközpontok, sőt egész áruházláncok fenntartására és működtetésére. Az egyesületi kézben lévő szupermarketekben szerzett profit tehát nem egy szűk vállalkozói csoport, hanem az egyesületi tagok zsebébe vándorol. Országszerte népszerű például a Super Brugsen áruházlánc, amely sok évtizedes múltra tekint viszsza. Az áruházat tulajdonló egyesület 1916-ban alakult. Az egyesület tagjai tagsági kártyával vásárolhatnak, amelynek birtokában minden év végén az abban az esztendőben megtermelt nyereség arányához mérten kapnak részesedést a haszonból.

A magyar csoport Kjellerupban látogatott el a helyi Super Brugsenbe, amely ma már 4300 négyzetméteres, a néhány ezres kisvároshoz mérten óriási épületben működik. Itt a magyarok megtudhatták, hogy a dán vásárlók kiváltképpen igényesek, csakis első osztályú árut hajlandók megvásárolni: jó példa erre, hogy a Super Brugsenben magyar vörösbor utoljára tíz éve volt kapható, de nem vett belőle a kutya se. A dánok szerint az a termék olyan rossz minőségű volt, hogy azóta sem próbálkoztak magyar vörösbor eladásával.

A magyarok egy másik tanulságot is levonhattak a látogatásból: a hazai termelők és termékek védelmében igenis útját lehet állni a multinacionális bevásárlóközpontok terjedésének. A különösen erős szövetkezeti mozgalom következményeként Dániába ugyanis nem tudtak betörni azok a nemzetközi áruházláncok, amelyek Magyarország oly sok településén elszaporodtak az elmúlt években.

– Igazából nem is a minél nagyobb profitot hajszoljuk – mondta Johannes Bach Christensen, a kjellerupi Super Brugsen üzletvezetője. – Meg kell felelnünk az egyesület elvárásainak, vagyis az a célunk, hogy a vásárlók kiváló minőségű árukat kapjanak elfogadható árakon. Annyi pénzt természetesen ki kell termelnünk, hogy az üzlet dolgozóinak bérét kifizethessük, de a minél nagyobb haszon reményében nem szolgáltatjuk ki a vásárlókat.

Az egyesületi tagok személyesen is kötődnek az áruházlánchoz. Thomas Bernsten, a magyarországi Dán Kulturális Intézet igazgatója mesélte, hogy már az édesapja is arra tanította, csakis az egyesület tulajdonában lévő Super Brugsenben vásároljon.

– Komoly lelkifurdalásom van – mondta az igazgató –, ha egy bevásárlást valamilyen oknál fogva éppen nem egy Super Brugsenben tudok elintézni. Tagja vagyok az áruházat működtető egyesületnek, ezért nem szabad megtennem, hogy másutt vásárolok.

Ha kevesen is, de természetesen Dániában is vannak olyanok, akik nem az egyesületi utat választják. Ilyen például Evald Vestergaard, aki Közép-Dániában biogazdaságot működtet. A vállalkozó azért lépett ki az ország tejgazdaságait tömörítő egyesületből, mert az – véleménye szerint – nem támogatta megfelelően a biotermékek előállítását és értékesítését. A biogazdaságban 130 tejelő tehén évente 900 ezer liter tejet ad, ebből állít elő Vestergaard biovajat, biosajtot, amit a nagyobb szállodák konyháin értékesít.

– Százötven hektáron termesztem az állataim számára a takarmányt, és nem használok semmilyen vegyi anyagot – mondta a vállalkozó. – Szerintem a biotermékeké a jövő, de ezt nem tudtam megértetni a dán mezőgazdasági egyesületek vezetésével.

Vestergaard elmondta, hogy az 1880-as években indult mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom mára olyan hatalmas szervezetté nőtte ki magát, amelyben elvész az egyes gazda hangja.

– Ha az értékesítés és az érdekérvényesítés szempontjából előnyös is egy hatalmas és erős egyesület, van a dolognak hátránya is – jegyezte meg a gazda. – Hiába van mindenkinek szavazati joga az egyesületben, ha egy ember szava már semmit sem ér a tömegben. Igaz, hogy a dán agrárium a szövetkezeti mozgalomnak köszönhetően komoly eredményeket mutathat föl: a mindössze öt-hatmilliós Dánia mezőgazdasága 14 millió embert lát el termékeivel. Ám ennek ellenére én az utóbbi években nagyon jól megvagyok a tagság nélkül. Fővárosi szállodáknak szállítok, mert a biotermékekre van igény.

Valószínűleg Vestergaard sem bírja sokáig egyesület nélkül. A magyarok rá is kérdeztek: nem próbált-e még összefogni a többi dán egyéni biogazdával, mire a vállalkozó csak ennyit mondott:

– Dehogynem. Folyamatosan dolgozunk az ügyön.

Kácsor Zsolt [Népszabadság]

 

 

Személyes weblapok, (we)blogok

Roberto Vigh fotói

 

   
   

A gazdaság

 

 

 

 

Tanulmányok

Tanulmányokat kínálunk,

keresünk,

közvetítünk,

bármilyen témában!

 

 

Net-Nyelv-Kultúra

 

 

 

  

 

Ezek tudnak valamit!

Danfoss

Grundfos

NOVO Nordisk

VELUX

Cégmutató

 

   

 

 

Dánia és az Európai Unió

 

 

 

 

 

 

 

 

  

 

 

1949

1970

1980

2008

Az év könyve

 

 

 

 

Dánia és a világ

 

 

 

Magyarul

Dánia

Dánul

Danmark

Hollandul

Denemarken

Angolul

Denmark

Finnül

Tanska

Franciául

Danemark

Németül

Dänemark

Görögül

Δανία

Olaszul

Danimarca

Portugálul

Dinamarca

Spanyolul

Dinamarca

Svédül

Danmark

Lengyelül

Dania

Bolgárul, oroszul

Дания

  

 Dánia a Változó Világban

Robotka László vállalkozó, a népművészet ifjú mestere. Tokodon született 1952. május 23-án. 1971-ben mechanikai műszerész szakmát szerzett. Az esztergomi Labor Műszeripari Műveknél dolgozott, mint a gyár szocialista brigádmozgalmának kulturális programszervezője. 1972-ben érettségizett az esztergomi Dobó Gimnázium esti tagozatán. 1978-ban a táti művelődési ház igazgatója lett, majd a tokodi Lukácsi Máté Művelődési Ház vezetésére kapott megbízást. Ott csuhéfonó tanfolyamot szervezett és elkötelezte magát a népművészetnek, a népi hagyományok Tokodon történő felélesztésének, ápolásának. A csuhéfonó szakkör vezetője volt hosszú évekig. 1978-ban a néprajzi táborban vett részt, és azt követően 10 éven keresztül nyaranta néprajzkutatással foglalkozott Kressz Mária és Csilléri Klára néprajzkutatók csoportjában. Kressz Mária közreműködésével Hollandiában, Dániában, Olaszországban, Izraelben, Spanyolországban, Svájcban kiállítást rendezett, ahol a megbízástól függően élő népi kismesterség bemutatóval képviselték a magyar kultúrát. Az 1980-as években művészeti oktatói bizonyítványt szerzett. 1983-ban elnyerte a „Népművészet Ifjú Mestere” címet... Az alkotóházban számos tanfolyamot szervezett, nevéhez fűződik a kismesterségek felélesztése, a Népművészeti Alkotóház létrehozása, népművészeti kismesterség bemutatók szervezése. Intézményvezetői működése alatt (1978–1999) szereztek hírnevet Tokodnak a csuhé és szalmafonó szakkör tagjai, és vált ismertté több népművészeti alkotói tevékenység a térségben. Tokodon él és lakásán saját Népművészeti Alkotóházat működtet.

Tokod (Írta Soós Rezsőné)

 

 

Országjel (gépkocsikon):

DK

Országjel (olimpiákon):

DEN

Valuta:

euró

jele:

EUR

Telefonkörzet:

45

Internet:

.dk

 

 

Dánia és Magyarország

 

 

 

 

Magyar-dán testvérvárosi kapcsolatok

Bábolna- Arden, 

Budapest-Koppenhága,

Eger-Aarhus,

Gyöngyös-Ringstedt,

Kerekegyháza-Stoholm,

Kiskunfélegyháza-Kjellerup,

Kiskunmajsa-Aalestrup,

Öskü-Odense,

Pécs-Horsens,

Siófok-Aalborg,

Székesfehérvár-Odense,

Szombathely-Kolding,

Tiszaalpár-Kjellerup,

Veszprém-Gladsaxe

 

Megyék közötti kapcsolatok

Bács-Kiskun – Viborg,

Csongrád – Storströms,

Fejér – Fyn,

Győr-Moson-Sopron – Aarhus,

Nógrád – Skirö,

Szabolcs-Szatmár-Bereg – Ribe

 

 

Diplomáciai kapcsolatok: A Dán Királysággal 1948. május 10-én létesítettünk diplomáciai kapcsolatokat, amelyek 1964. december 22-én nagyköveti szintre emelkedtek. Koppenhágában nagykövetségünk működik. Heine Sveistrup Jensen jyllandi székhelyű tiszteletbeli konzulunk 2000. március 1. óta látja el teendőit konzuli körzetében.

Felső szintű látogatások: Göncz Árpád köztársasági elnök 1991 novemberében látogatott Dániába, viszonozva II. Margit dán királynő 1987-es magyarországi látogatását. 1998. szeptember 2-4. között Göncz Árpád köztársasági elnök meghívására hivatalos látogatás tett hazánkban Frederik trónörökös, akit útjára elkísért Niels Helveg Petersen külügyminiszter is. P. N. Rasmussen miniszterelnök vezette az 1994. decemberi EBEÉ-csúcson résztvevő dán küldöttséget és megbeszélést folytatott Horn Gyula kormányfővel. A magyar kormányfő 1997. május 2-án tett hivatalos munkalátogatást Dániában. 1995. november 22-24. között Dániába látogatott Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. Erling Olsen, a Folketing elnöke pedig 1996. június 6-10. között részt vett az Európai Parlamenti Elnökök budapesti tanácskozásán, majd Ivar Hansen, a Folketing új elnöke 1998. október 12-14. között folytatott hivatalos tárgyalásokat hazánkban. Áder János, az Országgyűlés elnöke 2000. október 9-10. között viszonozta a látogatást. Niels Helveg Petersen külügyminiszter 1995. december 20-22. között tett hivatalos látogatást Magyarországon, amelyet Martonyi János külügyminiszter 1999. július 13-14-én viszonzott. Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter dániai látogatására 2000. február 29-március 1. között került sor.

Gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok: Kétoldalú kereskedelmi forgalmunk 1999-ben 258,7 millió dollár volt, amelyből 113,3 mió USD a magyar kivitel-, illetve 145,4 mió USD a behozatal. Ez a magyar kivitelben 16 %-os növekedést jelentett az előző évhez képest. 2000. I-VII. hónapjában kivitelünk 79,5 mió USD (-6%) volt, behozatalunk pedig 81,2 mió USD.

Legfontosabb kétoldalú egyezmények: Kulturális együttműködési egyezmény (1971), Egyezmény a nemzetközi közúti fuvarozás tárgyában (1975), Egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről (1978), Kereskedelmi és hajózási egyezmény (1987), Vízummentességi megállapodás (1990).

Kulturális és idegenforgalmi kapcsolatok: A kulturális munkaterv 1997. december 31-én lejárt. Megújítására a kulturális együttműködések felügyeletének Dániában végrehajtott decentralizációja miatt csak a kapcsolatok új intézményi alapokra helyezésével, az egyes szakterületek közvetlen cseréjének kialakításával van lehetőség. 1998. október 20-30. között sikeres magyar kulturális fesztivál megrendezésére került sor Koppenhágában, amelyet magyar részről Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere, a dán kormány nevében Poul Nielson, a fejlesztési ügyek volt minisztere nyitott meg. Kecskeméten Dán Kulturális Intézet működik. Az Aarhus-i Egyetem Magyar Tanszékén anyanyelvi lektor segítségével folyik a magyar nyelv és irodalom oktatása.

 

Dán-magyar szótár

 

 

Utazás Dániába

 

 

 

 

Évente mintegy 70-75 ezer dán állampolgár utazik be hazánkba, míg a Dániába utazó magyar állampolgárok száma szintén évek óta változatlan, kb. tízezer. Mindkét ország állampolgárai vízum nélkül utazhatnak egymás országába.

 

 

 

 

Dánok Magyarországon

 

 

 

 

 

Dán Királyi Nagykövetség

H-1122 Budapest,

Határőr út 37.

Tel.: 355 7320 Fax: 375 3803

Nagykövet: Claos Juul Nielsen

 

Dánia magyarországi beruházásai az utóbbi másfél-két évben látványosan élénkülést mutatnak és egyre több a termelési jellegű, “zöld mezős” beruházás (Rockwool, Grundfoss stb.) is.

 

 

 

Magyarok Dániában

 

 

A koppenhágai magyar nagykövetség

 

Magyar iskolák a világon

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

 

 

 

Babits Mihály: Az európai irodalom története, 1943

Pevsner, Nikolaus: Az európai építészet története, 1972

 

 

25 év!

A legszebb

A legédesebb

A legizgalmasabb

A Nagy Év könyve

Segíthetünk?

Falum követe

 

   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

     

 

   
         

 

 

A 20 éves VÁLTOZÓ VILÁG könyvsorozatban eddig 77 magyar és 8 idegen nyelvű kötet jelent meg.

A könyv világában ez hosszú időszak, hosszú címlista, figyelemre méltó, szép eredmény! Igen, a könyv világában ez szép eredmény, de jellemző hátránya a hasonló sorozatoknak, hogy régebbi kötetei egyre nehezebben beszerezhetők...

A VÁLTOZÓ VILÁG esetében ettől többé ne tartsunk, mert a sorozat minden kötete kapható, vagy rövid határidővel megrendelhető, most már nem csak könyv alakban, hanem elektronikusan is!

Könyvrendelés

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Közkönyvtárak

Iskolakönyvtárak

Könyvesboltok

Szabad könyvpolc

Könyvszigetek

Könyvesfalu

Egyedülálló:

egyedi, személyre szabott változat!

A sorozat kötetei igényelhetők egyedi, személyre szabott változatban. Erre számtalan megoldás lehetséges. Az egyik legegyszerűbb - szinte költségmentes - megoldás az, amikor az igénylő biztosítja a belső (B2) borító anyagát.

A személyre szabás csodás módon növeli a kötet érzelmi hatását és értékét, rendhagyó és időtálló ajándékká is teszi.

Érdemes tájékozódni!

 

 

 

X

Hirdetés X

 

Kihívások? Nagy tervek? Kockázatok? Fejlesztés? Pályázat? Befektetés? Válságmenedzselés? Stratégiatervezés?

Alapozd a sikert dinamikus modellel!

Ha ide kattintasz, Solipolis lakossága gyarapszik. Idővel ez emelheti a munkanélküliséget. De ha most ide klikkelsz, bővül Solipolis gazdasága, csökken a munkanélküliség. Csakhogy elégtelen lesz a tömegközlekedés. Persze, erre is van megoldás: kattints ide.

A játék szórakoztató dolog, de ha komoly a feladat, keresd meg a Változó Világ modellező műhelyét!

A sorozat katalógusából kiválaszthatod, és akár személyre szabott vagy céges kivitelben megrendelheted:

  SAJÁT VÁLTOZÓ VILÁG-KÖTET

Főleg budapesti cégek, szervezetek, intézmények részére:

ÚTMUTATÓ ÉS CÍMTÁR 

Cégek, szervezetek, intézmények részére:

  SAJÁT ÉVKÖNYV

Magánszemélyek, cégek, szervezetek, intézmények részére:

SAJÁT NAPTÁR 

(1, 12 vagy 365 lapos is, idézetekkel!)

Mindenféle papíralapú vagy elektronikus kiadvány elkészítéséhez  – évtizedes tapasztalatok, meggyőző referenciák birtokában – készséggel biztosítjuk professzionális szolgáltatásainkat

Kiadói szolgáltatások

– ...Ha a háború véget ért, talán hasznára lehetünk a világnak.

– Valóban azt gondolják, hogy akkor hallgatni fognak magukra?

– Ha nem: tovább várunk. Átadjuk a fejünkben őrzött könyveket gyermekeinknek, s majd ők várnak tovább... De nem kényszeríthetjük az embereket arra, hogy meghallgassanak. Maguknak kell rájönniük, ha majd egyszer elkezdenek gondolkodni, s kérdéseket tesznek fel: miért is robbant fel a világ alattuk? Egyszer csak eljön az ideje.

– Hányan vannak maguk?

– Sok ezren az elhagyott utak és sínek mentén....

Folytatás 

Figyeld a Változó Világ Mozgalom blogját !

 

X

Hirdetés X

 

 

 

 

  

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdő oldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

EMBERHIT

2001 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

VVM

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

APEVA

Az idők kezdete óta

 

© Változó Világ, 2023