1995 óta
|
1991 óta |
1992 óta |
1992 óta |
Az idők kezdete óta |
|
|
|
Támogatásod? |
Budapest TérBudapest EnciklopédiaTörténelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok
![]()
Egyéni keresés
|
BUDAPEST ENCIKLOPÉDIA ~ N ~ |
|
A Változó Világ a YouTube-on, a Facebookon, a Pinterest-en. |
N |
|
|
Naplás-tó – Budapest, XVI. kerület 1997 óta áll fővárosi védettség alatt. Szabadon látogatható A tó és környezete a maga közel 150 hektárjával a Budai Tájvédelmi Körzet után a második legnagyobb természetvédelmi terület Budapesten. A sors iróniája, hogy maga a tó a hetvenes években épült mesterséges tározó, így kialakulása semmiképpen sem nevezhetõ természetesnek, de jelenléte védte meg az alatta, illetve felette található, a fõvárosban egyedülálló növénytársulásokat. A nyári hónapokban egy-egy nyári hétvégén akár több ezren is kilátogatnak ide. A tó és környéke télen sem pihenhet, ilyenkor a korcsolyázók veszik birtokukba, de ez természetvédelmi szempontból közel sem jelent akkora zavarást, mint a nyári terhelés. Botanikai érték: A terület eredetileg a Szilas-patak árterületén egy széles, lapos völgyben elhelyezkedõ, idõszakosan vízzel borított magas talajvízállású láprét volt. Ennek maradványai, az alsó-, és felsõ-láprét, valamint a tó mellett található fűzláp képezik a terület ökológiai szempontból legértékesebb részét. Az alsó-láprét messzirõl látható védett növénye a szibériai nõszirom (Iris sibirica). Ez a növény jégkorszaki maradványfajnak tekinthetõ, mivel az egykori hűvös klíma emlékét õrzi. Megtalálható itt még a hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata) és a szintén védett réti iszalag (Clematis integrifolia) is. Más növénytársulások is megfigyelhetõk itt, mint például a nádas, magassásos, bokorfüzes, valamint a Cinkotai kiserdõ különbözõ fás társulások maradványait mutató erdeje. Eddig több mint 400 növényfajt írtak le a területrõl. Zoológiai érték: A ritka botanikai különlegességek mellett a természetvédelmi terület fõ értéke a madárvilág rendkívüli fajgazdagsága. Az 1985-tõl rendszeresen folyó madármegfigyelés eredményeként 180 madárfaj jelenlétét mutatták ki a szakemberek, köztük több védett ritka madárfajét is, mint például a fekete harkály (Dryocopus martius), amely a tó fölötti erdõben fészkel. Ez a fajgazdagság annak köszönhetõ, hogy ezen a másfélszáz hektáros területen nagyon változatos élõhelytípusok találhatók. Van itt mezõgazdasági terület, szabad vízfelület, nádas, liget, bozót, fenyõ-, tölgy-, valamint akácerdõ. Ezek mindegyike különbözõ madárfajok otthonául szolgálhat. Fészkel itt a bíbic (Vanellus vanellus), a vízityúk (Gallinula chloropus), a törpegém v. pocgém (Ixobrychus minutus), a kakukk (Cuculus canorus), a karvaly (Accipiter nisus), stb. Sajnos a horgászok csónakjukkal beeveznek a nádasba, ahol zavarják az ott költõ madarakat. A nyolcvanas években még három vöcsökfajt figyeltek meg a tavon, amelybõl napjainkra már egy sem maradt. A terület egykor rendkívül gazdag kétéltű faunája is megsínyli az ember közelségét. Az itt élõ kétéltűek - mint a vöröshasú unka (Bombina bombina), a barna ásóbéka (Pelobates fuscus), a tavi béka (Rana esculenta), a gyepi béka (Rana temporaria), a zöld varangy (Bufo viridis), a pettyes gõte (Triturus vulgaris) stb. - tóba lerakott petéi többnyire a mesterségesen betelepített “sport halak” áldozatául esnek. A hüllõk közül említést érdemel a vízisikló (Natrix natrix), a mocsári teknõs (Emys orbicularis), a fürge gyík (Lacerta agilis), a zöld gyík (Lacerta viridis), valamint az erdei sikló (Elaphe longissima). A WWF Magyarország mocsári teknõs programjának mintaterületéül választotta a tavat. A szakemberek felmérték az itt élõ állományt, és folyamatosan vizsgálják annak alakulását. A megfigyelések során nagyszámú ékszerteknõs is befogásra került. Ezek az állatok megunt házikedvencként jutottak ide, és jelenlétük a faunában az õshonos mocsári teknõsöket veszélyezteti. A tóban 1997 telén vándorlóként néhány napig megjelent a fokozottan védett vidra (Lutra lutra). Geológiai érték: A Duna által a pleisztocén elején lerakott hordalékkúp maradványai alkotják az V. teraszt (a nagyobb számok a régebben keletkezett teraszokat jelölik). Ebbe vágódott be az elõször a pleisztocén végén megjelenõ Szilas-patak. A patak többnyire huminites öntésiszapból álló allúviuma 500 méter szélességben övezi a jelenlegi medret. Tájképi érték: Minthogy a Naplás-tó Budapest legnagyobb tava, mesterséges eredete ellenére különleges és mindenképen védendõ tájképi értéknek minõsül.
|
|
X |
Hirdetés X |
Tedd intelligenssé budapesti címedet! Ha saját weboldaladon feltünteted címedet, tedd az utca (út, tér stb.) nevét linkké, amely az utca weboldalára mutat*. Íme egy példa: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Budapest, Pozsonyi út 56. Ingyenes lehetőség! Ezzel előzékenyen megkönnyíthetjük partnereink tájékozódását. Ha utcádnak még nincs saját weboldala, igényedet jelezd a szerkesztőségnek, és az pár napon belül elkészül! Megrendelhető céges kivitelben |
Alkotói és kreatív szolgáltatások, ötletek, megoldások, cégnév, szlogen, mottó megalkotása, céges évkönyv, lexikon, fogalomtár, naptár készítése Kiadói szolgáltatások, szerkesztés, lektorálás, korrektúrázás, fordítás, bérkiadás, kiadói tanácsadás Kommunikációs szolgáltatások, szupervízió, vevőszolgálat, használati útmutató, kommunikációs tanácsadás Honlap-készítés, honlap-tanácsadás, közreműködés szervezetek honlapjának elkészítésében, fejlesztésében, értékelésében Dinamikus (matematikai) modellezés, prognózisok, problémamegoldás, innováció, stratégia Tanulmányok készítése, közvetítése, internetkutatás Etikai tanácsadás, társadalmi felelősségvállalás |
|
X |
Hirdetés X |
1995 óta
|
1991 óta |
1992 óta |
1992 óta |
Az idők kezdete óta |
|
X |