Rupp-hegy – Budapest, XI. kerület Ördögorom út, Rupphegyi út 1977 óta áll fővárosi védettség alatt. Szabadon látogatható A Rupp-hegy Budapest azon területeinek egyike, amely az egykor összefüggő természetes növénytakaró maradványait még napjainkban is őrzi. A közel 7,7 hektáros terület, mint a Csíki hegyek vonulatának utolsó tagja, mindig is a botanikusok egyik kedvelt kutatási területe volt. Megfordult itt Sadler József és Zólyomi Bálint, vagy az utóbbi években Dobolyi Konstantin és Seregélyes Tibor is. A terület növényzetére a sűrűn látogatott degradált gyepek és a telepített erdei fenyves kivételével a természetes növénytársulások jellemzőek. A főként molyhos tölgy alkotta zárt mészkedvelő tölgyesben megtalálható a kerti berkenye (Sorbus domestica), a déli berkenye (Sorbus graeca), a barkóca berkenye (Sorbus torminalis), a lisztes berkenye (Sorbus aria) mellett a Budai hegység bennszülött növényének tekinthető budai berkenye (Sorbus semiincisa) néhány példánya is. További fás szárú társulásai a felnyíló mészkedvelő karszttölgyes valamint a sajmeggyes karsztbokorerdő. A sziklafüves- és pusztafüves lejtősztyepp mellett egy kisebb nyílt dolomitsziklagyep folt is megfigyelhető. Néhány az itt előforduló 38 védett növényfajból: a tavaszi hérics (Adonis vernalis), a csillagos őszirózsa (Aster amellus), a magyar bogáncs (Carduus collinus), a magyar repcsény (Erysimum odoratum), az apró nőszirom (Iris pumila), a nagyezerjófű (Dictamnus albus), a magyar gurgolya (Seseli leucospermum), a fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis ssp. nigricans), a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), a homoki vértő (Onosma arenaria agg.), a bíboros kosbor (Orchis purpurea), a fehér madársisak (Cephalanthera alba). A terület állatvilága a vegetáció kedvező állapotának köszönhetően viszonylag gazdag. A nyerges szöcske (Ephippigera ephippiger), a selymes futrinka (Carabus convexus), a szarvasbogár (Lucanus cervus), a farkasalma lepke (Zerynthia polyxena), a gyászlepke (Nymphalis antiopa), a tarka szemeslepke (Chazara briseis pannonica) csak néhány védett faj a terület rovarfaunájából. Kétéltűek közül megtalálható a leveli- (Hyla arborea), és az erdei béka (Rana dalmatina). A hüllőket a fali- (Podarcis muralis), a zöld- (Lacerta viridis), és a fürge gyík (Lacerta agilis) mellett a pannon gyík (Ablepharus kitaibelii) és a rézsikló (Coronella austriaca) képviseli. A madárfajok között a közeli összefüggő erdők miatt előfordulnak a kevésbé urbanizálódottak is, mint a rövidkarmú fakúsz (Certhia brachydatyla), az örvös légykapó (Ficedula albicollis), a sárgarigó (Oriolus oriolus), a fülemüle (Luscinia megarchynchos), és a csilpcsalp-füzike (Phylloscopus collybita). A terület földtani felépítése a budaörsi hegyekkel mutat rokonságok. A felsőtriász Fődolomitra felső eocén korú abráziós breccsa konglomerátum települ. Ez a képződmény sziklás tengerpartokon képződik. A tenger pusztító munkája során összetört sziklák anyaga épül be a képződő üledékbe. Az ezt követő üledékek a tenger mélyülését jelzik. A hegy teteje közelében már a Budai Márga található a felszínen. A környező beépített területből, mint egy „zöld bálnahát” emelkedik ki a hegy.

Kezdő oldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

Változó Világ, 2023