A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

K

L

M

N

O

P

R

S

SZ

T

U

V

Z

A

Tanulmányok

kínálunk,

keresünk,

közvetítünk,

bármilyen témában!

Az EU támogatási politikája

MTA

ARTEMIS

Ajánlás (recommendation) – Jogilag nem kötelező jogi aktus, amit azonban a nemzeti bíróságoknak, ha a közösségi joggal kapcsolatos ügyekben járnak el, figyelembe kell venniük. Az ajánlás általában a címzetteihez egyfajta cselekvési és magatartási elvárásokat fogalmaz meg.

Asbóth Oszkár – (Pankota, 1891. márc. 31. – Bp., 1960. febr. 27.) – Mérnök, a helikopter magyar feltalálója. A szabadságharcból ismert ~ Lajos családjából származott. Tanulmányai végeztével 1909–13-ban Aradon, Szabadkán, majd Wiener-Neustadtban repülőgépépítéssel foglalkozott. Az I. világháború alatt a fischamendi Légcsavarkísérleti Intézetbe került, ahol kiváló eredményeket ért el kísérleti úton kialakított ún. ~-légcsavarokkal. Az I. világháború után több éves kísérletezés eredményeként megépítette az ~-féle helikoptercsavarral felszerelt és kormánysíkokkal stabilizált helikopterét, amely 1928. szept. 9-én szállt fel először egy helyből függőleges irányban a magasba. Gépe vízszintes irányban is kormányozható volt. Sikerei Európa-szerte új lendületet adtak a korábban megoldhatatlan problémának tekintett helikopterkutatásnak. Kísérleteinek úttörő szerepét és jelentőségét a nemzetközi szakirodalom is elismerte. 1954-ben a Fédération Aéronautique Internationale Paris F. A. I. a Paul Tissandier-diplomával tüntette ki, ugyanez évben a Magy. Repülő Szövetség díszoklevelével, 1955-ben a Gépipari Tudományos Egyesület oklevelével tüntették ki. A sekély belvizek hajózhatóvá tételére speciális ~-féle aggregáttal (helikoptercsavarral) felszerelt kísérleti hajót is épített. – M. Az első helikopter (Bp., 1956). – Irod. H. Küssner: Probleme des Hubschraubers, Bericht der Aerodinamischen Versuchsanstalt Göttingen (Luftfahrtforschung, 1937) ; A. M. Izakszon: Gelikopterü (Moszkva, 1947); Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (Bp., 1958).

Folytatás

B

B2B – Vállalkozások között

B2C – Vállalkozások és ügyfelek között

Bánki Donát (Bánk, 1859. jún. 6. – Bp., 1922. aug. 1.): gépészmérnök, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1911), kiváló feltaláló. A bp.-i műegy. elvégzése után 1879–80-ban a műszaki mechanika tanszéken tanársegéd. Utána a MÁV gépgyár, majd a Ganz és Tsa cég szerkesztőmérnöke. 1899-től haláláig a bp.-i műegy.-en a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának ny. r. tanára. ~ és munkatársa, Csonka János nevéhez fűződik a motorgyártás hazai bevezetése. Közös alkotásuk volt a m. motoripar első s a nemzetközi piacokon is versenyképes terméke, a Ganz-gyár által előállított Bánki–Csonka-motor, melynek legjelentősebb újítása az 1893-ban szabadalmaztatott porlasztó (karburátor). 1894-ben szabadalmaztatta az első nagynyomású robbanómotort, a korában világhírű Bánki-motort, melynél a robbanókeveréket a hengerbe porlasztott vízzel hűtötte le, s ezzel a motor hatásfokát korábban nem remélt mértékben sikerült fokoznia. (Bár a Bánki-motor elterjedését a néhány évvel később megjelent Diesel-motor megakadályozta, mind a kompressziónövelés, mind a vízbefecskendezés elvét később is alkalmazták.) Vízturbinája (1917), melyet halála után (1926) az MTA nagyjutalmával tüntetett ki, új utakat nyitott a törpe vízierőművek fejlesztésében. 1918-ban nagyszabású tervet dolgozott ki a Vaskapu vízierejének hasznosítására. Kiterjedt irodalmi munkásságában főként a gázmotorok elméletével, a gőzturbinák és hidrogépek szerkesztési alapelveivel foglalkozott. Emlékezetére a Gépipari Tudományos Egyesület 1955-ben ~-Emlékérem néven 3 fokozatú, díjazással egybekötött, évenként kiosztásra kerülő műszaki kitüntetést alapított. – F. m. Gyakorlati hydraulika és hydrogépek (jegyzet, I–II., Bp., 1901–02); Gőzturbinák. Légsűrítőgépek (kőnyomat, Bp., 1903); Energiaátalakulások folyadékokban (Bp., 1916, németül: Berlin: 1921); Neue Wasserturbine (Berlin, 1917); A Vaskapu-vízierőmű tervezete (I–II., Bp., 1918); Dugattyús szivattyúk és kompresszorok gépszerkezettana (Bp., 1932). Irod. Schimanek Emil: B. D. tudományos munkássága és alkotásai (Bp., 1954); In memoriam Donát Bánki 1859-1922. (Acta Technica Hung. Tom. 27. 1959); Varga József: B. D. élete és munkássága (Bp., 1959); Rácz Elemér: B. D. emlékezete (Magy. Tud., 1960).

Batthyány Tódor (Tivadar), gróf – (1729. okt. 26. – 1812) – Nagybirtokos, műszaki-gazdasági terveiről ismert főúr, ~ Lajos nádor legifjabb fia. Birtokain korszerű gazdálkodást folytatott, manufaktúrákat létesített. Az 1780-as évek közepén Borostyánkőn viszonylag sok munkást foglalkoztató kénsav-, réz- és tűkészítő üzeme volt. Tervet dolgozott ki a Duna-Száva-Kulpa vízi út szabályozására. Nevét elsősorban az 1793-ban szabadalmaztatott, ár ellen haladó, állati erővel hajtott lapátkerekes hajója – a Bucentaurus – tette ismertté. – Irod. Rauchmüller, Fr.: Übersicht der dem ungarisch-adriatischen Meereshandel dienenden Land- und Wasserstrassen (Buda, 1811); Siklóssy László: B. T. gr. ár ellen haladó hajója (Búvár, 1940); Endrey Walter-Tardy Lajos: B. T. hajója (Élet és Tud., 1963. 41. sz.); Tóth Lajos: A gőzhajózás magyar úttörői (Közlekedéstud. Szle, 1963. 12 sz.).

Bernhard Antal (18. sz. második fele – Bécs, 1829 körül): technikus, feltaláló, az első dunai gőzhajó, a „Carolina” építője. Pécsett, utóbb Pozsonyban, majd Bécsben élt. Hajóját a Dráva melletti Béllyén 1816-1817-ben építette s 1817. márc. 1-én bocsátotta vízre; Bécsben 1817. máj. 2-án, Pesten 1818. szept.-ben mutatta be szakértő bizottság előtt s 1828-ban 15 évre szóló szabadalmat kapott rá. Találmányát azonban nem sikerült megfelelően hasznosítania. A hajót csupán 1820 nyarán üzemeltették rendszeresen Pesten átkelőhajó vontatására. A „Carolina”-n bevezetett újítások mellett több más találmányára is szabadalmat nyert. A Dráván saját tervei alapján több hidat épített s 1820-ban javaslatot tett egy Buda és Pest közötti állandó híd építésére. – Irod. Kurzel-Runtscheiner, E.: Die ersten Versuche einer Dampfschiffahrt auf der Donau ... (Beiträge zur Geschichte der Technik, 1928); Tóth Lajos: 145 éves a magyar gőzhajózás. Dokumentációs tanulmány (Bp., 1963 ).

Folytatás

C, Cs

CBC – Határokon Átnyúló Együttműködés a PHARE program keretében

COMENIUS – Közoktatási alprogram a SOCRATES programon belül.

* * *

Csonka János (Szeged, 1852. jan. 11. – Bp., 1939. okt. 27.) – Gépészmérnök, feltaláló. Isk.-it Szegeden végezte. Apja kovácsműhelyében szerzett elemi műszaki ismereteit külföldi útja során Bécs, Zürich, Párizs és London nagy gyáraiban gyarapította. Visszatérve a bp.-i műegy. műhelyfőnöke lett s mint ilyen 1925-ben ment nyugalomba. 1877-ben készítette el az első m. gázmotort, 1884-ben az ún. ~-féle gáz- és petróleummotort. Bánkival közös találmányuk a nevüket viselő benzinmotor (1890), és a világon elsőként szabadalmaztatták (1893) a benzinporlasztót (karburátor.) Ugyanezen évben, szintén Bánkival együttműködve elkészítette az első m. motorkerékpárt és motorcsónakot, továbbá gázkalapácsot szerk. A posta részére ő készítette az első motortriciklit (1900) és benzinmotoros autót (1904), mely negyedszázadon át volt használatban. Nyugalomba vonulása után autójavító műhelyt nyitott. Ebből fejlődött ki a későbbi Csonka-gépgyár, a mai Kismotor- és Gépgyár. Az első benzinporlasztót a Műszaki Emléket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoport őrzi. A Bánki-Csonka-motor első példánya, az első postatricikli, valamint első autói a Közlekedési Múz.-ban vannak kiállítva. – Irod. Károlyi Zsigmond: 60 éves a karburátor (Magy. Techn., 1953); Csonka Pál: Cs. J. élete és munkássága (Az MTA Műszaki Tud. Oszt. Közl., 1960. 1-4. sz.).

Folytatás

D

 

VÁLTOZÓ VILÁG 34. Dánia  K     R     M

DAOP – Dél-alföldi Régió Operatív Programja

DDOP – Dél-dunántúli Operatív Program

Déri Miksa (Bács, 1854. okt. 26. – Merano, 1938. márc. 3.) – Gépészmérnök, a Ganz Villamossági Gyár mérnöke, majd igazgatója (1923-ig), tiszteletbeli műszaki doktor, az elektrotechnika egyik jelentős magyar úttörője. Zipernowsky Károly és Bláthy Ottó Titusz munkatársaként részt vett a zárt vasmagú transzformátorok párhuzamos kapcsolásán alapuló villamoserőátviteli és elosztó rendszerkidolgozásában (1884–85). Zipernowsky ötlete nyomán kidolgozta és szabadalmaztatta a rendszer egyik döntő elemét, a párhuzamos kapcsolást. Zipernowskyval közös egyéb találmányai közül a legjelentősebb az öngerjesztésű kompaundált szinkrongép. 1902-ben kompenzált egyenáramú gépet, 1904-ben kétkeferendszerű, egyfázisú kommutátoros motort szerkesztett, a róla elnevezett Déri-féle repulziós motort. Emlékezetére a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 1960-ban „Déri-díj” néven évenként kiosztásra kerülő kitüntetést alapított az erősáramú elektrotechnika terén kifejtett kimagasló elméleti v. gyakorlati tevékenység jutalmazására. – M. A váltóáramok és azok szerepe az elektrotechnika terén (Magy. Mérnök- és Építész Egyl. Közl., 1886); A mágnesezési görbe egyenlete (Elektra technika, 1917). – Irod. Lomb Frigyes: Az öngerjesztő kompaundált szinkrongépek fejlődése Zipernowskytól és Déritől Tamencevig (Elektrotechnika 1954. 7. sz:); Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (Bp., 1959).

Diszkriminációmentesség elve – Mindenkit egyenlő bánásmódban kell részesíteni tekintet nélkül nemére, nemzetiségére, nemi irányultságára, faji, vagy etnikai eredetére, vallására, hitére, fogyatékosságára, illetve korára.

DMR – Duna-Majna-Rajna víziút rendszer

Folytatás

E

ÉAOP – Észak-Alföldi Operatív Program

ÉARFT – Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács

ÉARFÜ Kht. – Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.

EGK – Európai Gazdasági Közösség

Egyesült Királyság – Az Európai Unió egyik tagországa, 1973 óta

Elnökség – Az Európai Unió vezetésének egyik sajátos formája. Bővebben

EK – Európai Közösség

ESZA – Európai Szociális Alap

Észtország – Az Európai Unió egyik tagországa, 2004 óta

ETCS (European Train Control System) – Európai Vonatbefolyásolási Rendszer

EU – Európai Unió

Euró – 1999.január 1-jén az euró lett az egységes európai valuta. Az euró bankjegyek és érmék 2002.január 1-jétôl kerültek forgalomba. Az euró logót a görög epszilon (ez a kultúra az európai civilizáció közös bölcsője) és az Európa szó első betűje nyomán alkották meg. A két párhuzamos vonal az euró stabilitását jelképezi.

Európa Nap – Az Európai Unió minden országában május 9-én ünneplik az Európa Napot, az európai integráció főállomását, annak emlékére, hogy Robert Schuman francia külügyminiszter - Jean Monnet, az akkori Francia Tervintézet vezetőjének ösztönzésére - 1950. május 9-i nyilatkozatában javasolta az első és második világháborúban egymás ellen harcoló európai országoknak, hogy szén-és acéltermelésüket vonják közös irányítás alá más európai országok felé is nyitott szervezet keretein belül. "Európát nem lehet egy csapásra felépíteni, sem általánosan integrálni. Konkrét megvalósításokra van szükség, de mindenekelőtt a tényleges szolidaritást kell megteremteni. Az európai nemzetek összefogásához szükség van arra, hogy Franciaország és Németország között megszűnjön az évszázados ellentét." Hat ország válaszolt a felhívásra, és 1951.április 18-án Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország aláírta az első Szén- és Acélközösséget (ECSC) létrehozó Párizsi Szerződést.

Európai Unió – Az európai integráció szervezeti kerete, amelyet a Maastrichti szerződés hozott létre 1993. november 1-jével. Az Európai Unió három pilléren nyugszik. Ezek: az Európai Közösség, a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a bel- és igazságügyi együttműködés.

EUROSTAT (Statistical Office of the European Communities) – Európai Közösségek Statisztikai Hivatala

EWC – Európai Hulladék Katalógus EWC-kódok

Folytatás

F

Finnország – Az Európai Unió egyik tagországa, 1995 óta

FIT – Fejlesztéspolitikai Irányító Testület

FKTB – Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság

Főigazgatóság (Directorate General – DG) – Az Európai Bizottság hivatali struktúrája alapvetően az egyes biztosok alá tartozó főigazgatóságok körül szerveződik. Az egyes főigazgatóságok elhatárolt- a nemzeti minisztériumokhoz hasonlatos – szakterületekkel (pl. oktatásügy, foglalkoztatáspolitika, környezetvédelem stb.) foglalkoznak. A fő- igazgatóságok és a biztosi tárcák ugyanakkor nem teljes mértékben fedik egymást, általában kevesebb biztos van, mint főigazgatóság, ezért van olyan biztos, aki több főigazgatóságot is felügyel. A főigazgatóságok igazgatóságokra, az igazgatóságok osztályokra tagozódnak.

Franciaország – Az Európai Unió egyik alapító tagországa, 1957 óta

Folytatás

G, Gy

GOP – Gazdaságfejlesztési Operatív Program

Goldmark Péter Károly (Bp., 1906. dec. 3. – New York, 1977. szept. 6.): mérnök és fizikus, az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémiának l. tagja. Utóneve eredetileg Péter, a Károly nevet utóbb nagybátyja, ~ Károly zeneszerző tiszteletére vette fel. Családja 1919-ben Bécsbe költözött, s ~ tanulmányait részben ott, részben Berlinben folytatta. Mérnöki oklevelét Berlinben, a fizikusit Bécsben szerezte. 1933-ban az USA-ba költözött, ahol nagyszámú, főként az elektronika területére eső újítása, találmánya született. 1936-ban a Columbia Broadcasting System (CBS) laboratóriumának vezetője, 1954–1972 között a vállalat ig.-ja, 1972-től a Goldmark Communication Coorporations-t vezette. Számos találmánya közül különösen az első, gyakorlatban bevált színes televíziós készüléke (1940), a tökéletesített mikrobarázdás hanglemez (1948) és elektronikus képfelvevő készülék (EVR) érdemel említést. Alkotásai között különleges elektroncsövek, mágneses tárolók és kijelzők (display), a vakok számára szerkesztett sztereolemezjátszó (Reverbatron), a gyomor vizsgálatára alkalmas orvosi televízió is szerepelnek. A II. világháború idején a német radarok munkáját bénító berendezéseket szerkesztett. Műbolygók és kábelrendszer összekapcsolásával olyan, egész É-Amerikára kiterjedő televíziós hálózatot dolgozott ki, mely lehetővé teszi a sajtónak, a filmszínházak műsorának továbbítását, a televíziós oktatás legszélesebb körű megoldását. Autóbaleset áldozata lett. – F. m. Autobiography (önéletrajz, 1973). – Irod. Varannai Aurél: A feltaláló G. P. (Magy. Nemzet, 1977. jan. 5.); Varannai Aurél: Meghalt G. P., a telekommunikáció magyar származású „Edison”-ja (Magy. Nemzet, 1978. jan. 25.).

Görögország – Az Európai Unió egyik tagországa, 1981 óta

GVOP – Gazdasági Versenyképesség Operatív Program

Folytatás

H

HÁT – Helyettes Államtitkárság

Határozat (decision) – Meghatározott címzetteknek szóló, általában konkrét ügyekre vonatkozó jogszabály, amely teljes egészében kötelezi címzettjeit. 

HAWIS – Veszélyes Hulladék Nyilvántartó Rendszer

HEFOP – Humánerőforrás Fejlesztés Operatív Program

Hgt. – Hulladékgazdálkodási törvény

Himnusz: Az Európai Unió állam-és kormányfői az Európai Tanács 1985-ös milánói ülésén az Örömódát, Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájából a negyedik tétel bevezető részét fogadták el európai himnusznak. Emellett minden tagország megőrzi saját nemzeti himnuszát. A közös himnusznak hivatalosan elfogadott szövege nincs, de többnyire a szimfónia eredeti szövegét éneklik.

Hollandia – Az Európai Unió egyik alapító tagországa, 1957 óta

HOPE – Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz

Folytatás

I

ICT – Információs és kommunikációs technológia

IG – Integrated Guidelines (Integrált Iránymutatások)

IH – Irányító Hatóság

IKT – Információs és Kommunikációs Technológia (angolul: ICT)

Irányelv (directive) – A Tanács, vagy a Bizottság által kiadott jogszabály. Valamennyi tagország számára kötelező a benne foglalt szabályozás, vagy cél megvalósítása, amelyet a tagország belső jogrendjében történő jogszabály-módosítással, vagy jogszabályalkotással kell elérni.

Irinyi János (Nagyléta, 1817. máj. 17. – Vértes, 1895. dec. 17.): vegyész, feltaláló, ~ János mezőgazda fia. A bécsi műegy.-en kémiai tanulmányokat folytatott, majd a hohenheimi gazdasági főisk.-t végezte el. 1836-ban bécsi tanárának, Meissnernek egy sikertelen kísérlete nyomán jutott arra az ötletre, hogy a káliumklorátot ólomperoxiddal helyettesítse a foszforos gyufa fejében, s evvel feltalálta a zajtalanul gyúló gyufát. E találmányát Rómer István 60 forintért vásárolta meg. Része volt a reformkor iparfejlesztési mozgalmában. 1840-ben Pesten gyújtógyárat alapított, mely 1848-ig működött. 1848-ban Kossuth Lajos az állami gyárak főfelügyelőjévé nevezte ki, majd 1849-ben a nagyváradi lőporgyárnál és ágyúöntésnél alkalmazta. A szabadságharc bukása után bujdosott, néhány hónapig Pesten az Ujépület foglya volt, később a debreceni István Gőzmalomnál kapott alkalmazást, közben szüleinél Nagylétán kísérletezett. 1868-tól 1872-ig szolgabíró Bihar vm.-ben, majd egy ideig az István Malom ig.-ja. Utána kataszteri biztos, a debreceni cukorgyár és a Tisza Biztosító Társ. ellenőre. A mezőgazdasági gép- és vegytan területein is említésre méltó tevékenységet fejtett ki, először alkalmazta a vetést, szántást és boronálást együttesen végző gépszerelvényt, és eredményesen kísérletezett talajjavítási módszerekkel. Kémiai tárgyú cikkeket írt. – F. m. Über die Theorie der Chemie im allgemeinen und die der Schwefelsäure insbesondere (Berlin, 1838); A vegytan elemei (Nagyvárad, 1847). – Irod. Várnai Sándor: I. (Magy. Chemiai F. 1909.); Peremartoni Nagy Lajos: I. J. (Debreceni Szle, 1933); Nyárády Gábor: A láng fellobban (Bp., 1954); Békés István: I. J. és a biztonsági gyújtó (Élet és Tud. 1961. 34. sz.); Bácskai Vera: I. J. (Élet és Tud. 1967. 25. sz.) – Szi. Gedényi Mihály: Hatvan forint. A gyufa regénye (Bp., 1940).

Írország – Az Európai Unió egyik tagországa, 1973 óta

ISPA – Strukturális Felzárkózást Segítő Eszköz

IT – Információ-technológia

ITC – Information and Telecommunication (Információ és Telekommunikáció)

ITDH – Hungarian Investment and Trade Development Agency

Folytatás

J

Jankó Pál (Tata, 1856. jún. 2. – Konstantinápoly, 1919. márc. 17.): zongoraművész, akusztikus és feltaláló. Bécsben H. Schmitt és Bruckner tanítványa. Ezenkívül technikai főisk.-t végzett és a berlini egy.-en matematikát is tanult. H. Ehrlich zongoratanítványa volt. 1882-ben új zongoraszerkezetet talált fel (~-klaviatúra), mely hat terasszerűen egymás fölé helyezett és nem ugyanazon a hangon kezdődő billentyűsorból áll. A klaviatúra nemcsak az oktáv fogását rövidíti egyötödére, hanem új hanghatásokra is módot ad (pl. kromatikus glisszandók). Zongorájával hangversenykörutakat tett, többen komponáltak az új hangszerre és 1905-ben Bécsben ~-egyesület alakult, 1906-ban a berlini Scharwenka konzervatóriumon megkezdték a ~-féle klaviatúrán való játék tanítását is, komolyabb elterjedést mégsem ért el, 1892-től Konstantinápolyban élt mint az állami dohányjövedék tisztviselője. – M. Az önoktatás módszere a Jankó-zongorán (Zenealap, 1888); Mitteilungen über die Janko-Claviatur (Wien, 1890); Über mehr als 12 stufige gleichschwebende Temperaturen (Beiträge zur Akustik u. Musikwissenschaft, 1901). – Irod. Weisshappel: a J.-klaviatúra (A Zene, 1931. 2. sz.); A Jankó-féle kromatikus lépcsőzetes billentyűsor (A Zene, 1931. 2. sz.); W. Rehberg: J. P. klaviatúrája (A Zene, 1934. 10. sz.); J. P. (Élet és Tud., 1955. 11. sz.)

Jeremie-program – A program az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap közös akciója, amely segíti a mikro-, kis- és közepes vállalkozások finanszírozási forrásokhoz jutását az Európai Unió strukturális alapjaiból.

Folytatás

K

K+F – Kutatás és fejlesztés

Kbt. – Közbeszerzési Törvény

KDOP – Közép-dunántúli Operatív Program

KDRFT – Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

KDRFÜ Kht. – Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.

Kempelen Farkas (Pozsony, 1734. jan. 23. – Bécs, 1804. márc. 26.): kancelláriai tanácsos, mechanikus, tudós, feltaláló. Győrben és Bécsben tanult bölcsészetet és jogot. Mária Terézia törvénykönyvének sikeres németre fordítása után a királyi kamarához került, ahol titkár, 1770-ben tanácsos és főügyig. lett. Ig.-ja volt a budai kir. palota építésének, 1786-tól az egyesült m. és erdélyi kancelláriánál tanácsos, 1798-ban nyugalomba vonult. Rendkívül sokoldalú tehetség volt, különösen találmányai és mechanikai alkotásai révén vált híressé. Vízemelő gépe látta el a schönbrunni szökőkutakat. Tökéletesítette a gőzgépet és megszerkesztette a gőzturbina ősét, beszédutánzó gépet épített (1778) és írógépet vakok részére. Ő vezette a budai Várszínház építési munkálatait. Legismertebbé sakkozó gépe tette (1769), holott az csak Mária Terézia parancsára készített szellemes játékszer volt. Leírása a Leipziger Magazin für Naturkunde, Mathematik und Oekonomie c. folyóirat 1784. évf.-ában jelent meg. Szerkezete, mivel a gép 1854-ben Philadelphiában állítólag elégett, máig sincs tisztázva. Nagy nyelvtehetség volt, nyolc nyelven írt, beszélt és olvasott. Az emberi beszéd szerkezetéről írt tanulmánya az újabb fonetika alapja. Színdarabokat, zeneműveket és verseket is írt, melyeket korában sikerrel adtak elő. – F. m. Mechanismus der menschlichen Sprache (Wien, 1791). – Irod. Szily Kálmán: Magyar természettudósok száz évvel ezelőtt (Term. Tud. Közl. 1888); Tarnóczy Tamás: K. F. beszélőgépe (Term. Tud., 1946); Hegedűs Lajos: K. F. (Magy. Nyelvőr 1950. 2–3. sz.); Kőszegi Imre–Papp János: K. F. (Bp., 1955). Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (Bp., 1958, részletes bibliográfia). – Szi. Szalatnai Rezső: Kempelen a varázsló (r., Bp., 1957).

KEOP – Környezet és Energia Operatív Program (2007- 2013)

Kovásznay István Zsigmond (Mezőhegyes, 1903. jún. 6. – Bp., 1960. febr. 7.) mezőgazda, feltaláló. Tanulmányait a keszthelyi mezőgazdasági ak.-n végezte 1936-ban. Jelentős találmányai: eljárás szárazbab hántolására, továbbá eljárás és berendezés szójabab vegyszermentes hántolására és nemesítésére. Utóbbi eljárása, mely a szójababot egyben keserű ízétől is megszabadítja, eddig 11 országban nyert szabadalmat. – Irod. Új találmány a babhántoló malom (Újítók L. 1952. 12. sz.); Nagy magyar találmányok (Bp., 1955); Bozsik Valéria: Egy találmány eljutott odáig (Népszabadság, 1963. 284 sz.).

KÖZOP – Közlekedési Operatív Program

Folytatás

L

LE – Lakosegyenérték

Lengyelország – Az Európai Unió egyik tagországa, 2004 óta

LEONARDO DA VINCI program – Az EU egyik oktatási programja, amelynek feladata a szakképzési együttműködés fejlesztése az EU versenyképességének növelése érdekében. A Leonardo program a szakismeret fejlesztését (különösen a fiatalok esetében), a folyamatos tanulást, a vállalkozói szellem ösztönzését, az innovációt és a nyelvtanulást helyezi előtérbe.

Lettország – Az Európai Unió egyik tagországa, 2004 óta

Litvánia – Az Európai Unió egyik tagországa, 2004 óta

LSIF – Large Scale Infrastructure Facility

LSZK – Logisztikai Szolgáltató Központ

Luxemburg – Az Európai Unió egyik alapító tagországa, 1957 óta

Folytatás

M

Maastrichti szerződés – Az európai integrációban jelentős állomást jelentő, az Európai Unió hivatalos kialakítását kimondó szerződés. Az azzal kapcsolatok tárgyalások – és igen komoly viták – 1991 decemberében a hollandiai Maastrichtban rendezett csúcsértekezleten folytak. Itt eldőlt: szigorú kritériumokhoz, pénzügyi mutatókhoz kötik, mely országok vezethetik be a pénzügyi unió harmadik szakaszában a közös pénzt. És eldőlt a menetrend is: a második szakaszt 1994, a harmadikat 1997, de legkésőbb 1999. január 1-jén megkezdik. Nagy-Britannia külön jegyzőkönyvbe foglaltatta: fenntartja magának a lehetőséget, hogy nem vesz részt a harmadik szakaszban, „ha csak másként nem dönt”. Ez annyit jelentett: nem akadályozza meg a többieket, hogy bevezessék a közös pénzt, s nyitva tartja magának a későbbi csatlakozás lehetőségét. A többiek úgy gondolták, London egy idő után úgysem tehet majd mást, elfogadták tehát pillanatnyi különállását. Ugyanez történt a szociális politika esetében. A britek közölték, hogy ők semmilyen kötelezettséget nem vállalnak e téren. A többi tizenegy tagország pedig aláírta az Európai Szociális Chartát, amely kötelezővé teszi bizonyos közös európai normák betartását a kollektív szerződéseket, munkafeltételeket, a társadalombiztosítást, a dolgozók részvételét a munkahelyi tanácsokban, a férfi és női munka egyenlőségét illetően, s megnyitja a lehetőséget közösségi szociálpolitika részletesebb kialakítására is. Ez utóbbit sürgették a szociáldemokrata szakszervezetek, pártok, kormányok, de azért is fontos volt, hogy mindenütt egyforma feltételek érvényesüljenek az uniós cégek, vállalatok számára. John Major számára diadal volt, hogy Nagy-Britannia kimaradt mind a jövendő közös pénzből (amelynek sikerében nem hitt igazán), mind a vállalatok gazdálkodását erősen megterhelő szociálpolitikai normarendszerből, a többiek szintén sikerként értékelhették, hogy előbbre léptek a britek nélkül is. Az integráció fokozottabb elmélyítését szorgalmazók megint elégedetlenek maradtak: az eredmény aligha volt összhangban várakozásaikkal. Az Unió „föderációs jellegűvé alakulása” kimaradt a végleges szövegből a britek merev ellenállása miatt. A brit sajtó egy része egyenesen „förtelmesnek” minősítette a föderális (szövetségi) kifejezést. Ehelyett az „Európa népeinek egyre szorosabb uniója” megfogalmazás került a szövegbe, ami semmiben sem tér el az Európa Tanács alapokmányában és a Római Szerződésben már megtalálhatótól. A németek, akikhez a legnagyobb tömegben igyekeztek a fejlődő országbeli bevándorlók, ezzel szemben elérték, hogy a bevándorlási és vízumpolitika nem a kormányközi együttműködéssel szabályozott harmadik pillérbe került, hanem az elsőbe, tehát közösségi ügynek minősült, s így szótöbbséggel lehetett ide vonatkozó határozatokat hozni. A Közösség – helyesebben immár Unió – kilenc nyelvén több száz oldalt kitevő, 300 cikkelyt, 17 jegyzőkönyvet és 33 külön nyilatkozatot tartalmazó Maastrichti Szerződést 1992 februárjára sikerült végleg megszövegezni és lefordítani minden nyelvre. Akkor írták alá a külügyminiszterek és a pénzügyminiszterek. (VV 30)

Magyarország – Az Európai Unió egyik tagországa, 2004 óta

Málta – Az Európai Unió egyik tagországa, 2004 óta

Folytatás

N, Ny

NAP – Nemzeti Akcióprogram

Natura 2000 – Fokozott ökológiai védelem alatt álló Európai Uniós területek

NAVS – Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Stratégia

Németország – Az Európai Unió egyik alapító tagországa, 1957 óta

NFT – Nemzeti Fejlesztési Terv: 1. NFT – Első Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006), 2. NFT – Második Nemzeti Fejlesztési Terv (2007-2013), új nevén: ÚMFT

NFÜ – Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Nemes Tihamér (Bp., 1895. ápr. 29. – Bp., 1960. márc. 30.): gépészmérnök, a műszaki tudományok doktora (1957), feltaláló, a kibernetika egyik hazai úttörője. Oklevelét Bp.-en 1917-ben szerezte. 1921-ben a Telefon Hírmondónál, 1929-től a Postakísérleti Állomáson dolgozott. 1950-ben a Távközlési Kutató Intézet tudományos munkatársa. 1952-ben a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban dolgozott, 1953-ban pedig a Postakísérleti Állomáson részt vett az első m. televíziós kép- és hangadó berendezés létrehozásában. Ennek keretében dolgozta ki a 625 soros „flying-spot” filmközvetítő egységet saját találmányú kettős optikai rendszerrel. Ezután a Magyar Televíziónál dolgozott 1957-ig. Sokoldalú munkásságot fejtett ki: hőtechnikai területen első találmánya a hőszivattyú volt, melynek jelentőségét csak , később ismerték fel. Legjelentősebb alkotásai azonban az elektronika és kibernetika területére esnek. 1930-ban szabadalmaztatta elektronikus („éter-”) orgonáját, melynek egy oktávját el is készítette. Színes televíziós rendszerekkel már a 30-as évek közepén foglalkozott. Az emberi szervezet és a gépi szerkezet közös vonásait kutatva 1935-ben feltalált egy beszédíró gépet. 1944-ben járógéptalálmányával keltett feltűnést. 1949-ben megjelent tanulmányában az elektronikus számítógépek elve alapján a kétlépéses sakkfeladványok mechanikus megfejtését tárgyalta és gépének rajzát közülte. Kidolgozott egy logikai gépet, amellyel különböző ok- és okozati kapcsolatok automatikusan felismerhetők. – F. m. Über momentane Frequenzanalyse von Lichtschwankungen mittelsrotierenden Scheiben (Archiv für Elektrotechnik, 1932); Colour television with electrical colour filters (Television and Short-Wave World, 1939); Mechanical solution of diophantic problems (Műegy. Közl. 1949); The chessplaying machine (Acta Techn. Hung. 1951); Logical machine for recognizing class and causal relations genetically (Acta Techn. Hung. 1953); Kibernetikai gépek (posztumusz mű, Bp., 1962, németül 1967). – Irod. Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (Bp., 1958); N. T. (Rádiótechnika, 1960); Kép és Hangtechnika (részletes életrajzzal, 1960. 3. sz.).

NKP – Nemzeti Környezetvédelmi Program

NSRK – Nemzeti Stratégiai Referencia Keret

Nizzai Szerződés – A 2000. évi kormányközi konferenciát lezáró dokumentum, amely módosítja az EU és az EK korábbi szerződéseit. A szerződést 2001. február 26-án írták alá. Csak azt követően lép hatályba, hogy mind a 15 tagállam ratifikálta. A Nizzai Szerződés az Unió bővítéssel kapcsolatos intézményi és döntéshozatali reformját tartalmazza. Foglalkozik a Tanácsban meglévő szavazati súlyok módosításával, a minősített többségi döntések körének kiterjesztésével, a Bizottság összetételének módosításával, illetve az egyéb közösségi intézményekben a bővítés hatásainak érvényesítésével.

NYDOP – Nyugat-dunántúli Operatív Program

Folytatás

O, Ö

OECD – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

OFA – Országos Foglalkoztatási Közalapítvány

OFK – Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció

OHT – Országos Hulladékgazdálkodási Terv

OKKP – Országos Környezeti Kármentesítési Program

Olaszország – Az Európai Unió egyik alapító tagországa, 1957 óta

OLM – Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat

OP – Operatív Program

OPTKB – Operatív Program Tervezési Koordinációs Bizottság

OSAP – Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program

Oszthatatlanság – Bizonyos tevékenységek méretgazdasági és funkcionális okokból nem oszthatók szét a tagállamok között, ezért ezeket közösségi szinten célszerű finanszírozni.

OTH – Országos Területfejlesztési Hivatal

OTK – Országos Területfejlesztési Koncepció

Folytatás

P, Q

PM10 – Particulate matter. PM10-nek a 10 mm-nél kisebb átmérőjű részecskéket nevezzük. Kémiai értelemben aeroszoloknak nevezzük a körülbelül 10 μm-es (mikrométer) átmérőnél kisebb, 0,001 μm-es átmérőnél nagyobb, levegőben, mint közegben diszpergált (szétszórt) állapotban előforduló, folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskéket, szálló port. Ezen részecskék élettartama néhány perctől akár több hónapos időtartamig terjedhet a részecskék méretétől, kémiai összetételétől és tömegétől függően.

PPP – Public-Private Partnership

Puskás Tivadar (Pest, 1844. szept. 17. – Bp., 1893. márc. 16.): a telefonközpont és a telefonhírmondó feltalálója. ~ Ferenc bátyja. Iskoláit Bécsben végezte, a bécsi Politechnikumot azonban apja halála miatt nem fejezte be. 1877-ben Amerikába utazott, hogy a telefonközpont eszméjéről Edisonnal tárgyaljon. Edison kijelentése szerint: „~ volt az első ember a világon, aki a telefonközpont ötletét felvetette”. Néhány éven át Edison munkatársa, majd ügyeinek európai képviselője volt. 1878-ban Bostonban, 1879-ben Párizsban létesítette az első telefonközpontot és 1887-ben bevezette a multiplex kapcsolószekrényeket, ami a telefonközpontok fejlődésében korszakalkotó volt. Másik jelentős találmánya az 1893-ban Bp.-en üzembe helyezett vezetékes hír- és műsorközlő berendezése, a Telefonhírmondó sok tekintetben a rádió előfutárjának tekinthető. A Telefonhírmondó, technikai tökéletesítésekkel, a két világháború között is működött. 1890-ben szabadalmazott irányított robbantási módszere a mai millszekundos robbantási eljárás előfutára. A Híradástechnikai Tudományos Egyesület ~ tiszteletére 1957-ben évenként kiosztásra kerülő Puskás Tivadar-díjat alapított. – Emléktáblája a József Távbeszélő Üzem falán (VIII. József u. 13.) látható – M. Organisation und Einrichtung einer Telephonzeitung (Zeitschrift für Elektrotechnik, 1893). – Irod. Kacziány Géza: Emlékezés a P. testvérekre (Magy. Posta, Bp., 1931); Szabó Bendegúz: P. T. az elektrotechnika úttörője (Elektrotechnika, 1943): Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (részletes bibliográfia, Bp., 1958); Pap János: P. T. Egy nagy magyar feltaláló életregénye (Bp., 1960).

Folytatás

R

RÁCS – Regionális és Ágazati egyeztető Csoport

Reich Ernő (Győr, 1887. jan. 9. – Bp., 1965, okt. 5.): gépészmérnök, feltaláló. Oklevelét a bp.-i műegy.-en nyerte. 1911-ben az Engel Károly cég kötelékébe lépett, melyet elsősorban találmányaival kisüzemből 1948-ra ezer munkást foglalkoztató elektrotechnikai és finommechanikai műszergyárrá fejlesztett, s melyből előbb az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyára, ma Villamos Berendezések és Készülékek Gyárának egyik részlege fejlődött. 1951-től a Villamos Forgó-géptervező Irodában, majd 1954-től a VILLÉRT-nél (Villamossági és Szerelési Cikkeket Értékesítő Vállalat) működött. 1957-ben nyugalomba vonult. Műszerekre, kisgépekre, szerelési anyagokra vonatkozó belföldi szabadalmainak száma meghaladta a százat, a külföldieké közel nyolcvan volt. Legismertebb s külföldön is elterjedt találmánya az ún. Reich-fogó (1926) néven ismert villamossági mérőműszer, mellyel váltakozó áramok feszültsége, árámerőssége, teljesítménye és teljesítménytényezője vezetékbontás nélkül mérhető. A Reich-fogó szabadalmát a Siemens és a General Electric világcégek is megvették és a készüléket gyártották. – Irod. Archiv für Technisches Messen (München; 1936); G. L.: 25 éves a R.-fogó (Műszaki Élet, 1935); Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (Bp., 1958).

RoLa – Gördülő országút: közúti kamionok továbbítása vasúton

ROP – Regionális Operatív Program

RoRo – Roll-on roll off (Közúti szállítmány: kamion, konténer stb. továbbítása vízi úton)

Folytatás

S

SA – Strukturális Alapok

Sklenár János (Bp., 1884. jún. 13. – Bp. 1954. máj. 9.): gépészmérnök, feltaláló. 1924 – 25-ben szerkesztett gömbtolattyús csillagmotora szellemes megoldásával, egyszerű szerkezetével és kiváló termikus hatásfokával tűnt ki a korabeli repülőgépmotorok közül. – Irod. Devaux, P.: Un curieux moteur birotatif. Le moteur S. (La Nature, 1937); Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (Bp., 1958.)

SKV – Stratégiai Környezeti Vizsgálat

SOP – Sectoral Operative Programme (Ágazati Operatív program)

Spanyolország – Az Európai Unió egyik tagországa, 1986 óta

Strukturális alapok (Structural Funds) – Az Európai Szociális Alapot, az Európai Orientációs és Garancia Alap Orientációs Szekcióját, az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, valamint a Halászati Tanácsadó Pénzügyi Eszközt összefoglalóan az EU strukturális alapjainak nevezik. A négy strukturális alap feladata az Unión belüli fejlettségbeli különbségek mérséklése, az eltérő fejlettségi szintű államok és régiók gazdasági és szociális kohéziójának megteremtése. Ezen belül a strukturális alapok fő célja a fejlődésben elmaradott azon területek felzárkóztatása, amelyek egy főre jutó GDP-je nem éri el az Unió átlagának 75%-át. Emellett a szerkezetátalakítással, valamint a súlyosabb munkanélküliséggel küzdő területek élveznek jelentősebb támogatást.

Svédország – Az Európai Unió egyik tagországa, 1995 óta

SWOT – Strenghts, Weaknesses, Opportunities, Threats (Gyengeségek, Erősségek, Lehetőségek, Veszélyek elemzési módszere)

Folytatás

Sz

Szlovákia – Az Európai Unió egyik tagországa, 2004 óta

Szlovénia – Az Európai Unió egyik tagországa, 2004 óta

Szubszidiaritás (subsidiarity) – Az EU működésének egyik legfontosabb alapelve, amely szerint minden döntést a lehető legalacsonyabb szinten kell hozni. A Közösségre kizárólag azok a jogkörök ruházhatóak át, amelyeket közösségi szinten hatékonyabban lehet gyakorolni, mint az egyes tagállamok, vagy régiók szintjén.

Folytatás

T

TA – Technical Assistance (Technikai Segítségnyújtás)

TAMOP – Társadalmi Megújulás Operatív Program

Tarján Ferenc (Bp., 1885. nov. 4. – Bp., 1956. nov. 28.): tanár, feltaláló, a fizikai tudományok kandidátusa (1957). Matematika-fizika szakos tanári oklevelét a bp.-i tudományegy.-en nyerte. Mintegy negyven évig különböző fővárosi gimn.-okban tanított; 1946-tól igazgató. 1948-ban vonult nyugalomba. 1924. máj. 29-én ő tartotta a Zeneak.-n az első nyilvános rádióbemutató előadást. Ettől kezdve érdeklődése mindinkább a fizika technikai alkalmazásai felé fordult. Jelentős szabadalmazott találmánya a lemezjátszók „pick up”-nek nevezett elektromos hangszedője. Sikerrel foglalkozott a színesfilm és a térhatású film kérdéseivel is. „Colorophon”-nak elnevezett színesfilmjét 1929-ben Berlinben, térhatású filmjét 1935-ben Bp.-en mutatta be. 1953-ban szabadalmaztatta sztereo-tükörnézőkéjét, térhatású távolbalátáshoz való adó-vevő készülékét és a hangokat optikai úton visszaadó fénygramofonját. Felkészült, sokoldalú feltaláló volt, s csak a hazai technikai élet viszonylag szerényebb feltételei miatt nem ért el jelentős sikereket. A természettudományok és a technikairodalmi népszerűsítésével is foglalkozott. – F. m. Hogyan születik a találmány? (Bp., 1935); Atomrakétán a Marsba (Bp., 1936); Feltalálók műhelytitkai (Bp., (1942); Új találmányok és felfedezések lexikona (Bp., 1947). – Irod. Gyulai Zoltán: T. F. (Fiz. Szle. 1957. 1. sz.)

TEMPUS (Trans-European Cooperation Scheme for University Studies) – Az EU a volt szocialista országok felsőoktatásának támogatására a kilencvenes évek eleje óta működteti a TEMPUS programot, amely a kezdetekben a közép- és kelet-európai országok hallgatóinak és oktatóinak EU-országokban való tanulását, cseréjét, az oktatási intézmények fejlesztését segítette (Magyarország 1997-ig volt részese). A 2000-ben megkezdett TEMPUS III. program kifejezetten a nem tagjelölt országokra irányul.

TEN – Trans-European Network (Transz-európai hálózat)

TEN-T – Trans European Netwrork–Transport (Transz-európai közlekedési hálózat)

Tihanyi Kálmán (Üzbég, 1897. márc. 8. – Bp., 1947. márc. 8.): fizikus, feltaláló. Szaktanulmányait Pozsonyban és Bp.-en végezte. A távolbalátásnál használt ún. ikonoszkóphoz elvileg hasonló, katódsugaras képbontó m. feltalálója (angol szabadalma: 1928). Készülékének elvét külföldi kutatókkal (Zworykin stb.) kb. egyidejűleg, de tőlük függetlenül találta fel. A távolbalátással kapcsolatos találmányaira tizenkét országban nyert szabadalmat. Az 1920-as évek végétől a légvédelem kérdései is foglalkoztatták. Ez időben Angliában és Olaszo.-ban a pilóta nélküli, ún. robotrepülőgép megszerkesztésén dolgozott. – Irod. Babits Viktor: A távolbalátás és az ultrarövid hullámok technikája (Mérnöki Továbbképző Int. Kiadványai, VI., 3. Bp., 1942); Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (Bp., 1958).

TIOP – Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program

TIR – Tervezési Informatikai Rendszer (Kormányzati)

TISZK – Térségi Integrált Szakképző Központ

Tvt. – Természetvédelmi törvény

Folytatás

U, Ü

UKIG – Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság

ÚMFT – Új Magyarország Fejlesztési Terv

ÚMVST – Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv

UNDP – ENSZ Fejlesztési Program

Uniós állampolgárság (Union citizenship) – Az EK Szerződés 8. cikke értelmében az EU tagállamok minden állampolgára egyben uniós polgár is. Az uniós polgárok a következő jogokat élvezik: szabadon mozoghatnak és letelepedhetnek az EU-n belül; letelepedésük helye szerint választhatnak és választhatók a helyhatósági és európai választásokon; harmadik országokban jogosultak más tagállamok diplomáciai és konzuli hatóságainak védelmére; beadvánnyal fordulhatnak az Európai Parlamenthez.

ÜHG – Üvegházhatású gáz(ok)

Folytatás

Új szavak lexikonja

V, W,

X, Y

Veres Ferenc (Kolozsvár, 1832. szept. 1. – Kolozsvár, 1916. ápr. 3.): fényképész, feltaláló. 1852-ben Kolozsvárott nyitott műtermet. Kezdetben Kornis Zsigmonddal a jód-bróm-ezüst eljárással kísérletezett, majd rájött az email-emulzió nyitjára s fényképes kerámia előállítására égetőkemencét rendezett be. 1881-ben a kolozsvári egy.-en a fényképészet előadója lett. Ugyanez évben kezdett foglalkozni a színes fényképezéssel. 1884-ben színes diapozitívokról már kielégítő másolatokat tudott készíteni. Az 1889-i párizsi világkiállításon bemutatott találmányát nagy elismeréssel fogadták. Kísérleteinek folytatását az anyagi eszközök hiánya akadályozta meg. Szakirodalmi téren is működött. Szerk. és kiadta a Fényképészeti Lapok c. folyóiratot, mely 1882-től 1888-ig jelent meg Kolozsvárott. Erdély legszebb vidékeiről és nevezetes személyiségeiről számos képet készített, s felvételeit az Erdélyi Múz: nak ajándékozta. – A m. Fényképészeti álomképek (Kolozsvár, 1887). – Irod. Orbán Lajos: A színes fényképezés Kolozsvári úttörője (Korunk, 1959).

VOP – Végrehajtás Operatív Program

VTT – Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése

Wodetzky Lajos (Ober – Marklovitz, 1821. ápr. 19. – Versec, 1874. nov. 9.): középiskolai tanár, feltaláló, ~ József csillagász apja. Matematika-fizika szakos tanári oklevelét a bécsi egy.-en nyerte. Pályáját Teschenben kezdte, majd Jägersdotfban tanított; 1852-től a verseci főreálisk. tanára, utóbb ig.-ja volt. Tanári működése mellett műszaki kérdések foglalkoztatták. A hadseregben akkor használt Werndl-féle puskát módosította, tőle ered az ún. Hardtmuth-rendszerű cserépkályha alapötlete; a repülés kérdései is érdekelték. 1858-ban szabadalmaztatott vasúti hóeketalálmányát a szabadalom megkerülésével hosszú időn át gyártották. – Irod. Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (Bp., 1958).

Youth – Az EU ifjúsági programja, amely 2000-tól egyesítette a korábbi Youth for Europe programot, amely az iskolarendszeren kívüli fiatalok oktatását támogatta, valamint az Európai Önkéntes Szolgálat (European Voluntary Service for young people) programot, amely a fiatalok külföldi önkéntes munkavállalását segítette.

Folytatás

Z, Zs

Zárszámadás – A Bizottság éves gazdálkodásáról, a költségvetés végrehajtásáról zárszámadás tervezetet nyújt be a Tanácsnak, amelyet annak minősített többséggel kell elfogadnia. Az így elfogadott zárszámadás a Parlament elé kerül, amely megvizsgálja azt a Számvevőszék jelentéseinek figyelembevételével. Végül a Parlament költségvetési bizottsága javasolja a zárszámadás elfogadását vagy elutasítását. Az esetleges elutasítás azt jelezné, hogy a Bizottság jogellenesen vagy legalábbis nem gazdaságosan kezelte a költségvetési eszközöket, vagy azt, hogy a kiadási oldal előirányzatai nem érték el a kívánt politikai célt. A közösségi jog ugyanakkor nem kapcsol szankciót a zárszámadás elutasításához, vagyis ez nem vonná automatikusan maga után a Bizottság lemondását.

Folytatás