R

Beszélgetések az Új Kertben

Kompetencia

Kreativitás

Tehetség

Boldogság

Rák – az állatöv negyedik jegye, június 22.–től július 22.–ig tart, eleme: a víz, stabilitása: kardinális, uralkodó bolygója a Hold, polaritás: negatív.  E csillagjegyben született személy – az asztrológia szerint – általában családszerető, praktikus és takarékos, a hasznos és értékes dolgokat szereti, nem költekezik könnyelműen. Céljaiért sok mindenre hajlandó, azoktól nehéz eltéríteni. Egyéb jellemző  tulajdonságai: visszahúzódó, érzékeny, hangulata is erőteljesen befolyásolja. A hangulata olyan változékony, akár a Hold. Mindig mindenben bizonytalan, azért csak olyan határozott egyéniségű társ mellett érzi jól magát, aki hajlandó helyette is dönteni, intézkedni, cselekedni, s főleg felelősséget vállalni. Alkalmazkodó-képességének köszönhetően hamar beleszokik az új helyzetekbe, gyorsan köt barátságot, s bár ezek a kapcsolatok csak felszínesek, mégis teljesen kielégítik, mert így nem kell önmagát kiszolgáltatnia. Ám egyetlen apró kellemetlenség is elég, hogy megsértődjön, visszavonuljon és egykori barátjától örökre elszakadjon. Ez a túlzott érzékenység nemcsak a Rák nőkre jellemző, hanem a férfiakra is. Mimóza természete miatt sokan elkerülik. A Rák nők kifejezetten nőiesek, anyáskodók, háziasak, gondoskodók. Nagyon ad magára, megjelenésére. Gondosan ügyel arra, hogy egyéniségéhez illő frizurát, ruhát, sminket viseljen. Kedvence a hosszú, leomló haj, a lágy tapintású kelme, de szívesen hord kényelmes otthonkát, szabadidőruhát is. A Rák férfi is sokat áll a tükör előtt. Gondosan összeállított ruhatára kényelmes. Legkedvesebb lakberendezési tárgya a tükör, és egy fotel, valahol a könyvespolc (vagy kandalló) közelében. A Rák jegyben születettnek mindene a család, az otthon, melynek csinosítására rengeteg időt fordít. Lakása meghitt és barátságos, de igencsak túlzsúfolt, mert rengeteg – más számára fölöslegesnek tűnő – csecsebecsével van tele. Nagyon jellemző rá a gyűjtőszenvedély. Már gyermekkorában tele a szekrénye gyufásdobozzal, csillogó kaviccsal, szalvétával, képeslappal. Később bélyeget vagy régi pénzt gyűjt, s ha anyagi helyzete engedi, festményt, régiségeket. Jól érzi magát egyedül, de szívesen hív meg otthonába sok embert, akiket örömmel ki is szolgál. Ha a vendégek váratlanul érkeznek, akkor sem jön zavarba. Pillanatok alatt ínycsiklandó falatokat varázsol az asztalra, és közben vidáman szórakoztatja az egybegyűlteket.

Ramadán - Az iszlám öt fő törvénye közül komoly megpróbáltatást jelentő szabály a böjtölés megtartása a ramadán havában. Ilyenkor a hit követői napkeltétől napnyugtáig böjtölnek - nem esznek, nem isznak, nem dohányoznak és nem élnek házaséletet -, ám amikor a nap lemegy, annál nagyobb örömmel adja át magát az evésnek-ivásnak.  A ramadán a Hidzsra-naptár 9. hónapja (a hidzsra Mohamed próféta Mekkából Medinába való áttelepülése, 621-ben).  A 9., böjti hónap során az igazhitű muzulmán napkeltétől napnyugtáig nem ehet, nem ihat, nem dohányozhat, szexuális életet sem élhet. A böjt alól mentesül, aki utazik, beteg, vagy az egészségét veszélyeztetné a szigorú megpróbáltatás. Amennyiben bizonyos ok miatt a böjt nem tartható meg, az elvesztett napokat pótolni kell, tehát a hónap elmúltával annyival több napig kell böjtölni, ahány napot elvesztegetett a hívő. A böjti előírások ugyanakkor hagytak "kibúvókat", például megváltható az önéheztetés szegény emberek étkeztetésével, s a nappali éhkoppot esténként hagyományosan annál vidámabb falatozás, vendégeskedés váltja föl. A böjt célja kettős: a hívő muzulmán egyrészt ez úton bizonyíthatja Allah előtt, hogy lelke erősebb a testi vágyaknál, felül tud kerekedni a test földi megpróbáltatásain. Az önmegtartóztatás másik célja, hogy egy teljes hónapig a jómódban élők is valamelyest átérezhessék a szegények problémáit, az éhezés gyötrelmeit. A hónap végén van a böjt megtörésének nagy ünnepe, a Bajrám (id al-fitr). A böjt rendkívüli megpróbáltatás akkor, amikor a ramadán a nyári hónapokra esik, hiszen ilyenkor a muzulmán országok éghajlati sajátosságai miatt általában amúgy is szinte elviselhetetlen a hőség, valamint az év más szakainál lényegesen hosszabb a napkelte és a napnyugta közötti időtartam. Ilyen időszak a muzulmánokra legközelebb a 2010-es évek után köszönt majd be. A Hidzsra-naptár a Gergely-naptártól eltérően holdhónapokra osztja az évet: minden hónap az újhold napján kezdődik, így a muzulmán év több nappal rövidebb a kereszténynél. 2002-ben a ramadán november 6-án kezdődik és december 6-án ér végett, 2003-ban október 26-án kezdődik és november 24-én ér véget (ebben az évben az arab országokat megosztotta a böjti hónap kezdete: a Perzsa-öböl partján fekvő államok nagy részében, így Szaúd-Arábiában is úgy vélték, hogy a ramadán első napja október 27-ére esik, míg Egyiptomban, Jordániában és a palesztin területeken már október 26-án megkezdték a böjtöt). 2004-ben a ramadán október 14. és november 14. között tart. (2004. október 28-án hajnalban teljes holdfogyatkozás!) Csillagászati számítások szerint a ramadán 2005-ben október 3. és november 2. között tart. (2005. október 3-án délelőtt Észak-Afrikában gyűrűs napfogyatkozás, amely az iszlámhívők szent városában, Mekkában részlegesként látszik!)

Rend – A társadalom súrlódás- és konfliktusmentes, hatékony működésének eszméje. A rend elérhető a hagyományok, a törvények és a felsőbbségnek kijáró tisztelet betartásával, – ha szükséges akár szigorú – betartatásával. (Részlet A civilizáció című kötetből)

Római számok – A pozitív egész számok jelölésére használt ókori római eredetű írásforma. Ebben az I, V, X, L, C, D és M latin nagybetűk rendre az 1, 5, 10, 50, 100, 500 és 1000 számoknak felelnek meg. A számképzés szabályai meglehetősen bonyolultak. Fő szabályként ha egy jelet egy másik – azonos vagy nagyobb értékű – jel után írnak, értékeik összeadódtak, például II = 2, LX = 60. Egy jelből viszont legfeljebb hármat írhatunk egymás után. 4 azonos jel értékét a nagyságrendben következő jel és az elébe írt eredeti jel jelcsoportja adja, például IV = 4, XL = 40 és CD = 400. Mára a római számok használatát az arab számok használata szorította ki.

 

További lexikonok a Változó Világban

A Tudás 365+1 Napja Az Év 361+1 napja Élvezetek Lexikonja Életrajzok Görög istenek Interjúk A Számok Enciklopédiája Az Új Szavak Lexikonja Facebook Enciklopédia Hasznos tudnivalók Üzleti Enciklopédia Cégmutató

Tudásterek a Változó Világban

Innovációs Tér + Lexikon Európai Tér + Enciklopédia Budapesti Tér + Lexikon Idős Tér + Lexikon Fogyasztói Tér + Enciklopédia Gasztronómiai Tér + Lexikon Kisebbségi Tér

Fogalommá vált nevek

Maximilien Robespierre – a megvesztegethetetlen

Ajánlott irodalom

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983

Dudás Róbert: A táplálkozás, 1998

Földes J., Ravasz L.: Cukrászat, 1999

Gyapay Dénes: Olaszország, 2006

Gyivicsán A., Krupa A.: A magyarországi szlovákok, 1996

Huotari Juhari: Finnország, 2005.

Kozár Mária: A magyarországi szlovének, 2006

Manherz Károly: A magyarországi németek, 1997

Pintér Attila: Görögország, 2005.

Szűcs R. Gábor: Dánia, 2003.

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kezdő oldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

Változó Világ, 2023