Hasznos tudnivalók

VÁLTOZÓ VILÁG 25.

Budapest az egyesítéstől...

Magánkereskedői igazolvány – Ennek alapján lehet folytatni magánkereskedői tevékenységet. A magánkereskedői igazolványt az üzlet helye szerint illetékes önkormányzat kereskedelmi feladatokat ellátó szakigazgatási osztálya adja ki (kereskedelmi, vagy hatósági osztály). Magánkereskedői igazolványt az a nagykorú személy kaphat, akinek a kereskedés folytatásához megfelelő szakképzettsége, gyakorlata, szakmai ismerete megvan, az egészségügyi előírásoknak megfelel, a kereskedésből nincs kizárva és állandó lakhelye van. A magánkereskedő kiskereskedést, régiségkereskedést, vendéglátást folytathat és kereskedelmi, valamint idegenforgalmi szolgáltatást nyújthat. A magánkereskedő csak egy magánkereskedői igazolványt kaphat, de ezzel több tevékenységet is folytathat. A magánkereskedői igazolvány kiadását csak abban az esetben lehet megtagadni, ha az a jogszabályba ütközik.

Magánlaksértés – A bűncselekmény az emberi szabadságot jelentő jogosítványok közül a lakás zavartalan használatának jogát sérti. Elkövetője, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével bemegy vagy ott bent marad. Ugyancsak büntetőjogilag felelősségre vonható, aki az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére vagy megtévesztésére éjszaka, fegyverrel vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel, esetleg csoportosan (legalább hárman) hatol be a lakásba. Magánlaksértés az is, ha ilyen magatartással a jogosultat megfosztják a lakásába való bejutás lehetőségétől. A kevésbé veszélyes jogsértések szabálysértések. Az eljárás csak magánindítványra indítható el.

Matrica-vásárlás – Ld. Autópálya-matrica

Megkülönböztető jelzések – Egyes (pl.: a mentők, a tűzoltók, a rendőrség stb. által üzemben tartott) gépjárműveken a

– villogó, forgólámpás vagy futófényes kék színű fényjelzés,

– sziréna vagy váltakozó hangmagasságú más (kűrt, hangsugárzó stb.) hangjelzés.

Megkülönböztető jelzéseket gépjárművön használni – még ideiglenesen is –, csak a forgalmi engedélybe bejegyzett hatósági engedély alapján lehet. A gépjármű megkülönböztető jelzéseket adó berendezéseit csak abban az esetben szabad működtetni, ha a jármű akadálytalan továbbhaladását a feladat sürgős ellátása elengedhetetlenné teszi. A megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármű vezetője – a rendőr és a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések jelzéseit kivéve – a közúti jelzéseket, továbbá a KRESZ 23-43 §-okban foglalt rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatja, ha magatartásával a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, és részére a többi jármű vezetője az akadálytalan továbbhaladást lehetővé tette.

Munkanélküli – Jogi-közigazgatási értelemben munkanélkülinek az a személy tekinthető, aki munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik (az Európai Gazdasági Térség állampolgára munkanélküliként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkát), oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, elhelyezkedése érdekében együttműködik a munkaügyi központ kirendeltségével, és akit a munkaügyi központ kirendeltsége munkanélküliként nyilvántart.

Munkanélküli járadék – Munkanélküli járadékban csak az a személy részesülhet, aki: munkanélküli, és a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább kétszáz nap munkaviszonnyal rendelkezik, valamint rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, munkát akar vállalni, de az illetékes munkaügyi központ nem tud számára megfelelő munkahelyet felajánlani. A munkanélküli járadékra való jogosultság feltételeként említett, legalább 200 nap munkaviszonyba nem számít be a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó időtartama - kivéve a GYES, GYED ideje, valamint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek otthoni gondozása, tízévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása, továbbá saját részre magánerőből lakás építése miatti fizetés nélküli szabadság. A járadék összege a járadékalap 65%-a. Az összegnek alsó és felső határa van: alsó határa az öregségi nyugdíj - a munkanélküli járadékra jogosultság kezdő napján hatályos - legkisebb összegének 90%-a, felső határa ennek a kétszerese. Ha a megállapított átlagkereset az alsó határnál alacsonyabb, a munkanélküli járadék az átlagkeresettel megegyező összeg. A járadék megszüntetését követő 90 napon belüli ismételt megállapítása esetén alsó határként az öregségi nyugdíjnak a korábbi jogosultság kezdő napján hatályos legkisebb összege 90%-át kell figyelembe venni . A járadéknak a szünetelést követően történő folyósítása esetén azonban - ha a szünetelés 540 napnál hosszabb ideig tartott (pl. GYES) - az alsó határ számításánál az öregségi nyugdíjnak az ismételt folyósítás kezdő napján hatályos összegét kell figyelembe venni. Amennyiben a jogosult korábbi munkahelyén rehabilitációs kereset-kiegészítésben részesült, annak összegét a járadékalapot képező keresetbe be kell számítani; az így megállapított járadékösszeg a kereset-kiegészítés 65%-ával arányosan a munkanélküli járadék felső határát meghaladhatja . A folyósítás időtartamának megállapításánál a munkanélkülivé válást megelőző négy év alatt munkaviszonyban töltött időt kell vizsgálni. A munkaviszony időtartamába nem számítható be az az időszak, amely alatt az állástalan munkanélküli járadékban részesült. Ez a négyéves időtartam meghosszabbodik abban az esetben ha ezek alatt nem állt fenn munkaviszony: katonai és polgári szolgálat, keresőképtelen betegség,
beteg gyermek ápolására táppénzes állomány, terhességi gyermekágyi segély, GYES, GYED folyósítása, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának ideje, előzetes letartóztatás, szabadságvesztés, közérdekű munka és elzárás büntetés, ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása időtartama, valamint
a munkanélküli járadék folyósításának a munkaadótól kapott végkielégítés miatti elhalasztása időtartama (ha ezalatt is fennállt a munkanélküli állapot).
A munkanélküli járadék folyósítási idejét oly módon kell kiszámítani, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni. A munkanélküli járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap .
A folyósítási idő számítása szempontjából a munkaviszonyban töltött bármely időtartam csak egyszer vehető figyelembe. Ha a munkanélküli a munkanélküli járadék folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező munkaviszonyban töltött időt a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell .
A folyósítás kezdő napja a munkaügyi központ kirendeltségénél történő jelentkezést követő naptári nap. Abban az esetben, ha a munkaviszonyt a munkanélkülivé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással vagy a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, akkor a járadék csak a munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható, tekintet nélkül az egyéb feltételek meglétére. Ilyenkor a kirendeltségnél történő jelentkezés és a járadékfolyósítás kezdő napja közti időtartam a járadék folyósításának idejébe nem számít be. Annak, aki a munkaügyi központ által támogatott képzést a járadékfolyósítás ideje alatt, 180 napon belül kezdi meg, és a képzés időtartama alatt a járadékfolyósítási idejét kimeríti, a munkanélküli járadékot a képzés hátralévő időtartamára (de legfeljebb a képzés kezdetétől számított 365 napig) tovább kell folyósítani.
Meg kell szüntetni a járadék folyósítását, ha a munkanélküli kéri, a munkaügyi központ által felajánlott megfelelő munkahelyet - beleértve a közhasznú munkát is - vagy ingyenes képzési lehetőséget nem fogadja el, illetve a munkaviszony létrejötte neki felróható okból meghiúsul, öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá, kereső tevékenységet folytat (kivéve a rövid időtartamú, legfeljebb 90 napig tartó, előre bejelentett kereső tevékenységet, mert ekkor szüneteltetni kell a folyósítást), olyan képzési lehetőséget fogad el, melynek során a minimálbért elérő rendszeres támogatásban részesül, oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a járadékfolyósítási idejét kimerítette.
A felajánlott megfelelő munkahely elutasítása miatti megszüntetés, valamint a kereső tevékenység folytatása (és annak előre be nem jelentése) miatti megszüntetés esetén járadék újból csak a megszüntetés kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható, az egyéb feltételek mellett .
A bejelentési kötelezettség azt jelenti, hogy a járadékban részesülő az általa folytatott kereső tevékenységet legkésőbb a munkakezdést megelőző napon, a kereső tevékenység megszűnését a megszűnést követő napon köteles a munkaügyi központnak bejelenteni, kivéve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást. Ilyenkor az alkalmi munkavállalói könyvet a járadék számfejtése előtt kell a kirendeltségen bemutatni .
Szüneteltetni kell a járadékot, ha a munkanélküli : nem tesz eleget annak a kötelezettségének, hogy a kirendeltség által meghatározott időpontban jelentkezzen a kirendeltségen (többszöri mulasztás esetén a mulasztás időtartama ennél a pontnál beleszámít a járadékfolyósítási időbe, a többi esetben nem), terhességi, gyermekágyi segélyben, gyedben, gyesben részesül, az ellátás folyósításának időtartamára,
előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, közérdekű munka avagy elzárás büntetését tölti, katonai vagy polgári szolgálatot teljesít, rövid időtartamú közhasznú munkát végez, rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenységet folytat, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett,
a munkanélküli járadék minimumának megfelelő keresetpótló juttatásban részesül .
Ha a szünetelés oka megszűnik, az egyéb feltételek fennállása esetén a munkanélküli járadékot tovább kell folyósítani.
Vállalkozói járadék 2005-től az egyéni és a társas vállalkozók is jogosultak munkanélküli ellátásokra, vállalkozói járadék igénybevételére, de ezzel egyidejűleg bevezették a vállalkozói járulékot is. Az egyéni és társas vállalkozó 4 százalékos mértékű vállalkozói járulékot fizet, melynek alapja az egészségbiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelem. Nem kell járulékot fizetnie annak, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált,
a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, és munkaideje eléri a heti 36 órát (a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani),
aki oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat . Vállalkozói járadék illeti meg azt, aki munkanélküli, a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap időtartamig egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként folytatott tevékenységet, és e tevékenység folytatása alatt vállalkozói járulékfizetési kötelezettségének eleget tett, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, munkát akar vállalni, de számára az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani . A vállalkozói járadék összegét a vállalkozói járulék alapját képező jövedelem összegének alapulvételével kell kiszámítani. A kiszámítás során a munkanélküli munkanélkülivé válását megelőző négy naptári éven belül annak az utolsó naptári évnek a jövedelmét kell figyelembe venni, amelyben a munkanélküli legalább hat hónapon keresztül vállalkozói járulékot fizetett.
A járadék összegét a munkanélkülinek a munkanélkülivé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkeresetének alapulvételével kell kiszámítani. Átlagkereset-számításnál a személyi alapbért a kifizetésének időpontjában érvényes összeggel kell figyelembe venni. Ha a munkanélküli ez idő alatt több munkaadóval állt munkaviszonyban az adott időszakban, akkor valamennyi munkáltatónál elért átlagkereset alapján kell a járadék összegét kiszámítani. Ha az átlagkereset nem állapítható meg, a járadékösszeget az utolsó munkakörben, illetőleg az ahhoz hasonló munkakörben elért kereset országos átlaga alapján kell kiszámítani . Az egy napra járó munkanélküli járadék alapja a munkanélküli havi átlagkeresetének harmincad része.

Munkahely – A munkaügyi központ által felajánlott munkahely akkor megfelelő, ha
megfelel a munkanélküli képzettségi szintjének (vagy a munkaügyi központ által felajánlott képzéssel megszerezhető képzettségnek, illetve az általa utoljára legalább fél évig betöltött munkakör képzettségi szintjének); a munkanélküli egészségi állapota szerint alkalmas a munka elvégzésére; foglalkoztatása munkaviszonyban történik; várható keresete eléri a munkanélküli járadék összegét, illetve a minimálbért (ha a járadék ennél alacsonyabb); végül, ha a munkahely és a lakóhely közötti oda-visszautazás legfeljebb három óra, tíz éven aluli gyermeket nevelő nő, illetve ilyen gyermeket egyedül nevelő férfi esetben pedig két óra.

Múzeum – A muzeális intézmények (múzeumok, közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek) látogatása a következő esetekben díjtalan, illetve kedvezményes:
Díjtalanul látogathatják a muzeális intézményeket bármelyik nyitvatartási napon:
- a kiskorúak 6. életévük betöltéséig;
- a fogyatékossággal élők, valamint kísérőik (jogosultanként legfeljebb egy fő);
- a miniszter által kiadott szakmai belépővel rendelkezők;
- a nemzetközi szerződések alapján erre feljogosítottak.
Díjtalan a belépés az Európai Gazdasági Térség állampolgárai számára:
- amennyiben 70. életévüket betöltötték;
- amennyiben közoktatásban dolgozó pedagógusok, illetve felsőoktatásban foglalkoztatott oktatók;
- amennyiben az adott ország jogszabályainak megfelelően bejegyzett, működési engedéllyel rendelkező, illetve akkreditált közgyűjteményekben vagy közművelődési intézményekben szakmai munkakörökben foglalkoztatott dolgozók;
- az állami fenntartású muzeális intézmények állandó kiállításaira, amennyiben 26. életévüket még nem töltötték be, és előzetes bejelentés alapján, szervezett oktatás keretében, csoportosan érkeznek.
Díjtalan továbbá a belépés:
- minden hónap egyik hétvégéjének a muzeális intézmény által meghatározott napján a 26 év alatti személyek, továbbá a 18 év alatti személyeket kísérő, legfeljebb két közeli hozzátartozó számára;
- valamennyi látogató számára a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepein (március 15., augusztus 20., október 23.).
50 %-os kedvezményes belépőt fizetnek az Európai Gazdasági Térség állampolgárai - amennyiben nem jogosultak a díjmentességre - az alábbi estekben:
- 6. életévük betöltésétől 26. életévük betöltéséig;
- amennyiben 62 és 70 év közötti életkorúak.
A muzeális intézmény fenntartója egyes kiállítások látogatóinak, illetve a látogatók meghatározott körének további kedvezményeket is adhat. Így különösen a helyi nevelési-oktatási intézményekbe járó tanulóknak és gyermekeknek, valamint pedagógusaiknak a muzeális intézmény és a nevelési-oktatási intézmény között - a kulturális örökség megismertetésének a nevelési, illetve pedagógiai programba történő beépítése céljából - létrejött megállapodás alapján.

Műszaki vizsga és a környezetvédelmi felülvizsgálat – A gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálatáról szóló 2009/40 EK irányelv szabályainak magyar jogrendbe való integrálása [5/1990. (IV. 12.) KöHÉM és a 77/2009 (XII. 15.) KHEM-IRM-KvVM rendeletek] miatt 2010. január 1-jétől jelentősen módosult a járművek műszaki vizsgálatának rendje.
Magyarországon újonnan forgalomba helyezett autó műszaki vizsgája 4 évig érvényes. Ezt követően 2 évente újra kell vizsgáztatni a járművet.
Az egyablakos ügyintézés megvalósításának első jelentős lépéseként a környezetvédelmi felülvizsgálat e dátumtól már a műszaki vizsga részét képezi. Ezáltal a környezetvédelmi és a műszaki követelmények megfelelőségének ellenőrzése egy helyszínen, egy eljárásban, az eddiginél rövidebb idő alatt történhet meg.
Ha a jármű a vizsgálat követelményeinek megfelel, a forgalmi engedély időbeli hatályát a helyszínen meghosszabbítják, a műszaki vizsgapont az érvényesítő címkét és a plakettet a rendszámra felragasztja, a sorszámot a forgalmi engedélyben rögzíti.
A műszaki vizsga végén, - a jármű forgalmi engedélyében - bejegyzésre kerül az új érvényességi idő. Amennyiben a forgalmi engedélybe bejegyzés nem tehető, vagy a műszaki vizsgán olyan megállapításokra kerül sor, amelyek alapján az okmány arra nem alkalmas, úgy a hatósági bizonyítvánnyal (műszaki adatlappal) el kell menni az okmányirodához, ahol a forgalmi engedély cseréje vagy érvényesítése történik.
A jogszabály ugyan meghagyta a lehetőségét annak, hogy a környezetvédelmi felülvizsgálatot külön is elvégezzük, azonban ez nem jár előnnyel, csak többletenergiával. Mivel ezt az autó műszaki vizsgája után kaphatja meg, ezért önmagában semmit sem ér.
Amennyiben a műszaki vizsga során a jármű nem felel meg, úgy a jármű forgalmi engedélyének érvényességi ideje – függetlenül attól, hogy az még mennyi ideig lett volna érvényes - a vizsgálat napjával bezárólag megszüntetésre, a rendszámon lévő környezetvédelmi plakett valamint az érvényesítő címke eltávolításra kerül. Ezt követően a jármű közúti közlekedésben nem vehet részt mindaddig, míg sikeres műszaki vizsgán nem esik át.
Műszaki vizsgadíjak: A műszaki vizsgáztatás díja két fő részből tevődik össze. Egyrészt tartalmazza a már említett Közlekedésbiztonsági vizsgálat díját, másrészt pedig a jogszabály által előírt „állami” vizsgadíjat. A hatósági díjak járműkategóriánként eltérőek.

Műsorszórás – Megszabott hullámhosszokon adóval (amely lehet fix, illetve mozgó földi, tengeri vagy műholdas), vagy kábeles műsorszétosztó rendszerrel továbbított híranyag, szórakoztató, oktató műsor vagy adatszórás és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások.

További lexikonok a Változó Világban

Változó Világ Enciklopédia

A Számok Enciklopédiája

Az Új Szavak Lexikonja

Facebook Enciklopédia

Üzleti Enciklopédia